Levéltári Híradó, 4. (1954)

Levéltári Híradó, 4. (1954) 3–4. szám - Varga Endre: A Novus Ordo: II. József jogszolgáltatási rendszere / 48–61. o.

• 57 személyzetének keretén belül 1787-ben külön jobbágy«*j.gyvéái /ünterthans Advöeat/ állást szervezett* Ez képviselte a jobbágyaiuleket az alsóbídóságoktól felterjesztett ügyekben mind a kir•tábla* mind a hétszemélyes tábla előtt, ahogy ez a judielum subáit emumok s a kerületi táblák előtt az ott beosztott "szegények ügyvé dőlitek volt a kötelességük. - Nem hagyhatom itt említés nélkül

f hogy József* ugyancsak 1787-ben, a jcblágyok ügyeiben további fontos rendelkezéseket i. tett, igy szabályozta a földesurak fegyelmezési jogkörét, utasítást adott ki a közigazgatási hatóságok uj eljárási módjáról a jobbágyok panaszai esetén stb* Izekre azonban, mint a bírósági szervezeten kívül hatóságokat illető rendeletekre, ezúttal nem térhetünk ki* Speciális helyzeténél fogva külön kell még szólnunk a Tea^ermellék igazságszolgáltatási viszonyairól• A szervezet alakulásának egyes fázisaira, a felmerült különféle tervekre a a kiváltságos kerületek és városok bíróságai országos szabályozásának keretében végbement, általános vonásaiban fen- . tebb ismertetett változásokra? természetesen, e rövid összefoglalás keretében szintén nem terjeszkedhetünk ki. így elég lesz talán annyi, hogy a Tengermellék helyi jogszolgáltatási szerveitől a bünperek a az elsőfokú hatáskörükhöz tartozó polgári perek felsőbb fokon a zágrábi kerületi táblára kerültek /mely, mint láttuk, a horvátéilavőn tábla és a báni tábla összevonása utján jött létre e mely igy polgári hatáskörét illetően vegyesfoku bírósággá vált./ Innen a bűnügyek kegyelmi utón továbbra is a fiumei kormány- : sÓ elé voltak terjeszthetők, a polgári perek viszont fellebbezés esetén a kir.Curia felé haladtak tovább s végső fokon a hétszemélyes tábla elé kerülhettek* A polgári perek egy része azonban, a terület sajátos helyzetével kapcsolatos ügyek, a polgári eljárás rendes menetéből kL voltak különítve* Esek % a fiumei és buoearíi, majd Fiúméban egyesített - a trieszti minTájará azfrvezett - elsőfoka kereskedelmi, váltó- és tengeri törvényszék előtt indultak, másodfokon a fiumei kormányzóság /Subernium Hegium Fluminense/, illetőleg a belőle kivált külön másodfokú törvényszékJLtélkezise alá tartoztak s innen - József általánossá tett hármas appellációs rendszerének megfelelően, mely a további fellebbezést ez ügyekben is lehetővé tette - végső fokon szintén a hétszemélyes tábla döntése alá kerültek. - Az említett szakhiróságok szervezésével kapcsolatos intézkedések beletartoztak a császárnak az osztrák örökös tartományokban már kialakult kereskedelmi és váltóbiráskodás magyarországi meghonosítására irányuló, további pozitív eredményekre nem jutott programjába. /A korszak történetére vonatkozó egyes feldolgozásokban említett budai kereskedelmi és váltőtörvényszék létrejöttének az átnézett levéltári anyagban semmi nyomát nem találtam*/ Az eddig elmondottak /amikhez kapcsolva Józsefnek állami rendőrség létesítésére irányuló törekvései, a legjelentősebb városokban* Budán, Pesten és Pozsonyban felállított rendőrhatóságok Is megemlíthetők/ az érem egyik oldalát mutatják, azokat az eredményeket, melyeket a rendszer az organizáció terén ténylegesen elért. Bá kell azonban mutatni a másik oldalra, a kezdetben szilárdnak látszó rendszer belső gyengeségeire is* A fentiekben ismertetett bírósági szervezet közelebbről megvizsgálva más képet ad, mint amit külső foiraái mutatnak. A judicium subalteraumok felállítása kétségteloaül gyengítette a helyi kapcsolatokat, személyzetük azonban nagyrészt a megyebeli nemességből kerülvén ki, osztályérdekeinél fogva az államhatalom s a rendiség szembenállásában az utóbbi befolyása alatt maradt. A jól kiépített bírósági szervezet nem adta a császár kezébe azt, a neki feltétlenül engedelmeskedő, utasításai szerint simán működő gépezetet, melyet a reformok révén elérni vélt. Ily magatartást a központi irányitáara, ellenőrzésre hivatott hétszemélyes tábla s a kir.tábla részéről sem sikerült elérnie* A császár