Levéltári Híradó, 4. (1954)

Levéltári Híradó, 4. (1954) 3–4. szám - Varga Endre: A Novus Ordo: II. József jogszolgáltatási rendszere / 48–61. o.

-54leszteni, számukat megfelelően - pl. a kerületi főispánsághoz hasonlóan tizre - emelni e a megyéktől és városoktól minden judicíálls tevékenységet elvenva, azt kizárólag e tábláknál központosítani, vagy megfordítva, az 5 kerületi táblr is szünjék**e meg s hatáskörüket a minden megyében és sz.ki r. városban felállítandó, a közigazgatás szerveitől elválasztott, folyamatosan működő, rendes bíróságok kapják meg? József eleinte, ugy lát<* szik, az első megoldás felé hajlott, az alsóbbfoku jogszolgáltatás súlypontját a kerületi táblákra kivánta helyezni, melyekre az árvaszéki teendők nagy részét is átruházta* A hétszemélyes tábla viszont az utóbbi meg*- oldást javasolta. Végül, mint a továbbiak mutatják, kompromisszumos álláspont alakult ki• - Az ide kapcsolódó másik kérdés, mely az 1736 év nyári hónapjaiban az érdekelt hatóságok.között különösen sok iratváltást eredményezett, a büntetőbíráskodás átszervezésének kérdése volt* Itt előbb az az elgondolás mutatkozott, hogy kerületenként néhány fontosabb* fejlettebb várost kell kijelölni* melyek alkalmasak arra, hogy törvényszékük •egy-egy nagyobb, alájuk rendülendő terület egész nem^nemes lakossága feletti büntető hatáskört kapjon, a nemesek feletti büntetőbirástedás pedig a kerületi táblákhoz kerüljön át* A terv megvalósulása büntetőbíráskodást telje- * sen kivette volna a megyei nemesség kezéből s erős tényezőjévé válhatott volna a városok fejlődésének, a polgárság társadalmi emelkedésének* A magyár központi kormányhatóságok azonban felismerték a kérdés rendkívüli jelentőségét a nemesség rendi helyzete, súlyának, jelentőségének jövőbeli alakulása szempontjából s osztályszolidaritásuk a terv ellen állította őket csatasorba, A terv valóban elbukott, sőt az alsdfoka bíróságok közeledő rendezése alkalmával éppen ellenkező intézkedések történtek! a városok a saját ' lakosságuk feletti büntetőbíráskodás jogit - ősi privilégiumukat - is el- "' vesztették s a megyénként felállított uj bíróságok büntető hatásköre alá kerültek /ahogy közigazgatásilag viszont a megyei hatóság alá rendelődtek/. Az általában kétségtelenül a polgári fejlődés irányába ható jogi reform ily@n polgárt, várost sújtó következménye szintén a Józsefi rendszer belső ellentmondásai közé tartozik* Az uj bíróságok formájának, szervezetének, hatáskörének kialakulása, személyzetének kijelölése hosszabb időt vett igénybe s a megyei közigazgatás és jogszolgáltatás szétválasztásának, a városi törvényszékek átalakításának hozzá kapcsolódó kérdéseihez hasonlóan, sok iratváltás után jutott nyugvópontra-* gőzben az elsőfoka fórumok már bejelentett uj szabályozását előbb 1786 nov.l-ig, majd ismét továbbra kellett halasztani s a megyei levéltárak közigazgatási és jogi vonatkozású anyagának szétválasztása, a ju- , dieiális anyag rendezése és lajstromozása s a provinciális tábla /központi telekkönyv felállításának ügye szintén elég vontatottan haladt előre. E nehézségek dacára a további reformok mégis egyre szilárdabb korvonalakat kaptak. Az idevágó intézkedések közül külön is megemlítjük József 1786 jun.9

a

én kelt rendeletét, mely most már határozottan leszögezi a császárnak a megyék és kiváltságos kerületek ítélkezéseinek megszüntetésére irányuló akaratát. "A megye elnevezés ezután csak annyiban maradi meg

9 amennyiben Magyarország közigazgatási szempontból továbbra is ily részekre lesz beosztva. A jogszolgáltatás azonban e beosztással semmi kapcsolatban nem fog állani", mondják a rendelet bevezető sorai, egyébként a rendelet a fentebb összefoglalt tervek, átmeneti intézkedések körébe tartozik, így terjedelmes anyagából csak az alábbi pontokat emeljük ki, melyek a jobbágyok ügyeibm va. ló polgári eljárást igen világosan szabályozzák, ^zek szerint a jobbágyok egymás közötti ügyeiben vagy idegenek részéről ellenük irányuló polgári perekben