Levéltári Híradó, 4. (1954)

Levéltári Híradó, 4. (1954) 3–4. szám - Ember Győző: A Lengyel Népköztársaság levéltárügye / 11–43. o.

- 39 2 A meghatározott kérdőpontokat megválaszold egységesen kiállitott fondnyilvántartólapok 4 példányban készíá£Ltek#Bgy az illető osztályon, egy az illető levélt árigazgatőnál, 2 a Főigazgatóságon van. Ez utóbbi példányok egyik sorozatát őrzési rend szerint tartják, a másikat tárgyi alapon csoportosították. 9100 fondrdl késztat ilyen lap, ennyit tartanak nyilván az állami levéltárakban. A sokszorosított bulletinek közül eddig 5 jelent meg. Ugy tervezik, hogy 1956 végére minden levéltár anyagáról meg fog jelenni. Tárgyi tekintetben valamivel többet mondanak ezek a bulletinek, mint a. mi eddigi sokszorosított alapleltáraink, egyéb vonatkozásban azonban korántsem olyan kimeritőek. A mi ismertető leltárainknak felelnek meg bizonyos mértékben a leltárkönyvekhez irt bevezetések. Ezek közül már sok elkészült, egy nyomtatásban is megjelent. Ezeknek a szempontjait az Archeion lefordított cikkéből ismerjük* A mi ismertető leltáraink kimeritőbbek, mint a lengyel leltári bevezetések. Más kérdés, hogy vájjon nem oélszerübbek-e a lengyel letári bevezetések, mint a mi kimerítőbb ismertető leltáraink. Végül még egy kérdés a leltározással kapcsolatban. Nem lett volna helyesebb, ha a mi alapleltáraink helyett a lengyel könyvtáraknak megfelelő, őrzési egységről haladó leltárakat készítünk? Véleményem szerint nem. Nálunk az irattári rendszer alapja, kevés kivétellel, numerikus, nsnpedig tárgyi. Ha mi minden őrzési egységet külön leltároztunk volna, a jelezetnél egyebet nem mondó u.n. csomó jegyzékeket készitettünk •volna. Amilyen a Herzog-féle leltár . Ilyen leltárra, illetve jegyzékre is szükség van. Ezt Is meg kell csinálni. De ennél sokkal hasznosabb volt, véleményem szerint, mind a levéltárak, mind a kutatás számára, hogy alapleltárainkat abban a formában készítettük, ahogyan sokszorosítva meg is jelentek. Ha egyes helyeken az alapleltárak nem sikerültek, annak nem az elgondolás, a rendszer az oka, hanem azok, akik készítetlek. X Az a munka, anit a lengyel levéltárak szummarizálásának neveznek, ugyancsak segédkönyvkészités. A lel tarosoktól abban különbözik, hogy nem őrzési egységekről, hanem azokon bélül egyes iratokról, vagy könyvekben egyes feljegyzésekről készül tartalmi kivonat, cédulákon, amiket azután vagy tárgyilag csoportosítanak, vagy mint név- és tárgymutatót használnak fel. Kísérletképpen folyik ilyen szummarizálő munka a Bégi Iratok 3?őlevéltárában. Maguknak a lengyel levéltárosoknak is az a véleményük, hogy ez luxusmunka, ennél égetőbb teendőik még bőven vannak, X Belső selejtezés viszonylag nem nagy arányokban folyik a lengyel levéltárakban. A selejtezési időhatár, ami előtt anyagot nem selejteznek, a porosz irattáraknál 1820, az osztrák irattáraknál 1848, az orosz irattáraknál I867, Csak egészen kivételes esetekben seljeteznek korábbi anyagot 1795 előttit azonban semmiképpen sem. A belső selejtezés végzését általános utasítás szabályozza, ezen tulmenőleg azonban minden fond selejtezésre külön utasítást is készít a helyi selejtezési bizottság, amit a központi selejtezési bizottság hagy jóvá* * Alapelv a belső selejtezésnél is, hogy csak egész őrzési egységeket selejteznek. Ha egy őrzési egységnek pl. 5 $-a megtartandó, 95 $-a nem, as