Levéltári Híradó, 4. (1954)

Levéltári Híradó, 4. (1954) 3–4. szám - Ember Győző: A Lengyel Népköztársaság levéltárügye / 11–43. o.

* 18 igazgatóságénak vezetője , a Főigazgató, közvetlenül a Minisztertanács elnökinek van alárendelve* A gyakorlatban a Minisztertanács elnöke főhatósági jogát a főigazgató és a Főigazgatóság fölött - .-ázonkivül, hogy a főigazgatót kinevezi - aem személyesen, hanem a Minisztertanács Titkárságának vezetője és a Kulturális és Tudományos Osztály vezetője révén gyakorolja* Izek vizsgálják fílül ós hagyják jóvá a levéltári terveket és jelentéseket, olykor meglátogatja^ a Főigazgatóságot, vagy valamelyik levéltárat, általában azonban behatóbban levéltárügy! kérdésekkel nem foglalkoznak, a Főigazgatóság - lényegében mint a Minisztertanács szakhatósága - széleskörű önállósággal rendelkezik* A Főigazgatóság fogja össze egységes szervezetbe a lengyel állami levéltárakat* Az egységes szervezet azonban bizonyosmérvü törést szenved azáltal, hogy három minisztériumnak) továbbá az Akadémiának a levéltára ki van véve a Főigazgatóság hatósága alól* A három minisztérium a következői Külügyi, Nemzetvédelmi /nálunk Honvédelmi/ és Közbiztonságügyi /nálunk Belügyi/* S három minisztérium kivételét az egységes szervezetből -anyaguk bizalmas jellege és különleges politikai jelentősége indokolja* Anyaguk sokkai kós#bb vesziti el kormányzati és közigazgatási időszerűségét, a folyó ügyvitelhez fűződő közvetlen kapcsolatát, mint a többi minisztériumé* Ez teszi szükségessé, hogy e háV» rom minisztériumnak ne csak irattára legyen* hanem levéltára is* Pontosabban mondva e három minisztérium levéltára inkább irattár, mint levéltár, átmenet az irattár és a levéltár között* Levéltári jellegüket elsősorban az adja meg, hogy nemcsak a minisztériumok irattárait őrzik* hamm a minisztériumok alá rendelt szervek irattárait is* Irattári jellegüket viszont az mutatja, hogy nem minden külügyi, honvédelmi és belügyi tárgyú .iratanyagot őriznek, hanem csak az ujabbat, a még élőt* A Külügyminisitérium levélt árában 1918 utáni, a Nemzetvédelmiben 1914 utáni, a Közbiztoneágügyiében pedig 1944 utáni iratok vannak* Idővel ez az anyag is át fog kerülni a megfelelő központi állami levéltárakba, de az sem lehetetlen* hogy tárgyi alapon szervezett kf»aponti állami levéltárak fejlődnek ki belőlük* akkor már függetlenül a megfelelő minisztériumoktól, s beleolvadva az egységes állami levéltári eze* esetbe. Jelenlegi kivételes helyzetük nem-csak a levéltárakra vonatkozik, hanem a három minisztérium és az alájuk rendelt szervek irattáraira és irodáira is* Ez utóbbiakat nem az állami, hanem a minisztériumi levéltárak irányitják és ellenőrzik* Ha szervezeti kapcsolat nincs is az állami és a minisztériumi levéltárak között, a szakmai kapcsolatok természetszerűleg szorosak* Stekin** tétben az állami levéltárak a minisztériumi levéltárakkal éppúgy együttműködnek, mint a pártlevéltárakkal és az Akadémia levéltárával* A Lengyel Tudományos Akadémia levéltárában nemcsak az Akadémia irattára van, hanem, a korábbi időben, az Akadémia előtt működött tudományos társaságok irattári anyaga, továbbá a lengyel tudomány történetére vonatkozó gyüjteményjellegü anyag is* ügy is tekintik, mint a lengyel tudomány levéltárát* A provenienoia elvét azonban e levéltár gyűjtőkörének megáll api tásánál nem sértik meg* Vagy teljes fondok kerülnek ebbe a levéltárba, vagy gyüjteményjellegü anyag, másutt lévő fondok kiszakitott részei azonban nem* Ezt az elvet egyébként a párt levéltáraknál is érvényesitik. A pártlevéltárak esak egészen kivételes esetekben vesznek át eredetiben vaT^émilyeS anyagot az állami levéltáraktól. /Például a Bierut-per anyaga*/