Levéltári Híradó, 4. (1954)

Levéltári Híradó, 4. (1954) 1–2. szám - ISMERTETÉSEK - Hajdu Tibor–Hajdu Tibor: Frolov, A. D.: Ügykezelés a szovjet hivatalokban. (Budapest, 1954.) / 136–138. o.

ban 9 függőlegesen helyezik elj, a fedőlapon, leirják az irattáriéban őrssött ügyiratot 0 • As irattárt;őbas ssak as elintézett ügyeket szabad elhelyesnio Ha valamelyik előadónak, egy ugyinatra szüksége van 9 az e sélra szolgáló lap aláirása ellenében kaphatja raego Egyes iratokat kiemelni, csak különleges esetekben és másolat egyidejű elhelyezésével szabad© , A befejezett ügyiratokat évente egyszer átadják az irattárnak,* «H& a* zok között az iratok között, amelyeket át kell adni as irattárnak 9 olyanok is vannak^ amelyek az ' sztály folyamatos munkájához szükségesek^ akkor esse­ket időleges használatra is csak az irattárnak való átadás előkészítése után adják kio" . Az irattárnak átadott anyagot három csoportra osztjáks különválasztják a történeti vagy tudományos értékkel rendelkező iratokat és a hivatal ope­ratív munkája*, a dolgozók igazolásai számára szükséges iratokato Az iratokat tiz évig .őrzik az irattárban 9 majd az illetékes levéltárnak adják át e Az idővel értéktelenné való iratokat a megállapított határidőig az irattárban őrzikp majd a Levéltári Főigazgatóság szerveinek hozzájárulásával kiselej­tezik,, Az ügyiratokat irattárba adásuk előtt véglegesen rendezik és lapsiámoz­zák« Külön jegyzékeket kell késziteni a levéltárnak átadandó és a levéltár­nak át nem adandó anyagrólo Egy-egy jegyzéken azonsa selejtezési határidő­vel rendelkező anyagot tüntetnek fel Q A kilencedik fejezet felsorolja az ügyintéző kötel ességeit az ügykeze­lés terén 0 Az utolsó- fejezet az ügykezelés., különböző kérdéseivel foglalkoziko Felsorolja azokat az irattipusokatg melyeket nem szükséges iktatni és elin­tézés után két-három hónappal ki lehet selejteznie Elitéli - kivételes ese­tektől eltekintve - a hivatalon belüli iratváltást* A fordítás általában nem mondható rossznak^, de egyes kifejezéseknél megmutatkozik, a magyar terminológia ismeretének hiányao így például nyilván­tartás helyett számbavételről, ügyirat helyett iratcsomóről olvashatunk* A magyar kiadáshoz készült bevezetés sok segitséget nyújt, elsősorban az ügyvitelt még kevéssé ismerő dolgozók részére 0 A bevezető hangsúlyozza. hogy nálunk az ügykezelés kérdéseit sokszor lebecsülik, bár ez kitűnik abból is, hogy a Jogi és Államigazgatási Könyv- és Folyóiratkiadó ezt a fontos és sokak számára szükséges munkát mindössze 2100 példányban adta kio A levéltárak dolgozói jő szolgálatot tesznek a magyar l@véltárügyne.k 9 ha amellett, hogy maguk felhasználják Frolov müvét munkájuk során., igyekez­nek az irattárosokkal és az ügykezelést végzőkkel is megismertetni* Ismertetis Hajdú Tibor

Next

/
Thumbnails
Contents