Levéltári Híradó, 4. (1954)
Levéltári Híradó, 4. (1954) 1–2. szám - ISMERTETÉSEK - Szedő Antal: Meisner, O.: Újkori oklevél- és irattan. (Urkunden- und Aktenlehre der Neuzeit. Leipzig, 1952.) / 126–129. o.
rendből kidagadja&ake Ikmek a$ elvnek a képviselőt a holland levéltárosoké Muller, Feltb és PruiBo ők egyenesen azt. éllit-ják, hogy nem a hivatalszervezet a.$5ntő(, hanem as eredeti iratkezelési rend 0 Tehát a registratura elv a fondszi32témával megegyezik a hivatalszervezet kérdésének lebecsülésében. A két véglet között van a "közép n o Bz az álláspont annyiban van a hollandusok oldalán, hogy szembeszegül a fondon belüli tárgyi csoportokra való "szétszakítással. Hive annak, hogy az i-ratok eredeti rendjét .megőrizzük, amennyiban az a hatóság működését SJ szervezetét valőban visszatükrözte. De éppen ez az, ami gyakran előfordul az iratsorozatoknál 9 lói* hogy az iratok eredeti rendje nem tükrözi a létrehozó szerv szervezetét* Itt van joga a levéltárosnak segitő kéziéi közbeavatkozni és az iratok olyan, rendjét kialakitani, amely megfelel a hivatal szervezeti fölépítésének. Ez az u^n. szabad proveniencia elve© Hangsúlyozza Meisner $, hogy mennyire fontos a levéltárak számára, hogy az irattárak leadják as anyagukat Eiánytalanul a levéltárakba* Ezen a téren az biztosithatja az anyag épségét, ha az irattári rend és selejtezés kérdésében legalább a levéltáros tanácsait figyelembe veszik« Kitűnő levéltári segédkönyvnek tartja Me&áner a repertóriumokat ? melyek a csomókat felsorolják, közlik tárgyukat, időkörüket, az irattári jelüket. Terjedelmes jegyzékekhez név- és tárgymutató elengedhetetlen. A repertóriumok /németül ujabban§ Findbueb/ csak házi használatra alkalmasaké A nyilvánosság számára készülnek az útmutatók /Übersichi/ és leltárak. AZ útmutatók rövidre fogott ismertetések, az irattermelő szerv működésének idejét, hatáskörét, a levéltár történetét, a kutatás módját és az állag rövid leirását adja. A leltárak terjedelmesebbek*, A bécsi "Gesammtinventar ff-t Meisner önálló kutatómunka eredményeivel gazdagnak mondja» Franciaországban a leltár felső fogalom valamennyi a levéltárban készült segédeszköz számára. A holland szaknyelv leltár alatt, repertóriumot ért. Mindez bizonyltja, hol vagyunk,a levéltári terminológiában a nemzetközi vonalon? Végül az analitikus irattanban a diplomatika módszereivel vizsgálja Meisner.az irat külső és belső ismertető jeleit* Amint látjuk, a tárgy és a módszerek újszerűségével Meisnernek sikerült végeredményben egy osomó levéltári terminust pontosan értelmezni« Ennek eredményeképpen ötödik fejezetként müvében egy terminológiai szótárt ad, a legfontosabb terminusokból. Müvének éppen ebben áll a fontossága és nyilván ezért használják a német levéltárosképző főiskolán tankönyvként, mivel az u.n© aktakorszakkal kapcsolatos problémákat megvilágítja* A problémákat dialektikusan fejlődésükben látja, szemben a klasszikus levéltártan állóképével, mely végeredményben a levéltári munkák elméletét adja. Ezért kell örömmel üdvözölnünk a LOK elhatározását, hogy az "Aktenkunde ,w fc . lefordíttatja. Nehéz olvasmány, de tekintettel a számos egyezés a német /porosz/ és osztrák, valamint az osztrák és-magyar fejlődés között, hasznos olvasmánya Ismerteti* Szedő Antal . /
