Levéltári Híradó, 4. (1954)
Levéltári Híradó, 4. (1954) 1–2. szám - TANULMÁNYOK, CIKKEK - Branska, E.: Családi levéltárak rendezése / 110–116. o.
- 115 uj, adott rendszert fogadunk el, szükségképpen ki kell dolgoani az adott iratanyag számára az iratrendszer sémáját is* A séma birtokában hozzáláthatunk az anyag csoportosításához a sémában foglalt osztályok, csoportok és alcsoportok szerint; kiindulási alapulj vagy a külső ismérveket, vagy az iratok tartalmát,, avagy mind a kettőt együtt kell vennie Amennyiben az iratanyagnak az iratséma szerinti csoportokra való osztása nehézségekbe ütközne - például nincs elegendő hely a raktárban^- ugy a rendezést egy összeirás előzheti meg, melynek során az egyes éhségeket egymás után ideiglenes leltári -lapokra vesszük, x s mind a kettőt közös ideiglenes számmal látjuk elo A jegyzék elkészítése után hozzá kell látnunk a leltári lapoknak a meghatározott séma szerinti rendszerezéséhez, ezt követően pedig a polcon lévő anyagoknak ugyanilyen feldolgozásához• A konferencia résztvevői xx - miután tudomásul vették, hogy milyen gyakorlati előnyökkel jár a családi levéltárak rendezésénél az iratséma alkalmazása -' az So $ranska által előadott sématervezet feletti vita eredményeképpen egy külön bizottságot hivtak élatra» amelynek feladata lesz egy keretséma kidolgozásáé A bizottság összetételei dr* Adam Stebelski igazgató /Eégi Iratok Főlevéltára, Varsó/, dr D J« Bielecka /Vajdasági Állami 'Levéltár, Poznan/^ LoLysiak •/Lilásat Vajdasági Levéltár, Kraków,/ dr Q J» gtankowa /illant Vajdasági Levéltár ? Lublin/ és B« Branska /Állami Levéltárak Főigazgatóságai. Varsó/o A bizottság az előadó elvtársnő által kidolgozott séma-tervezetet alapul véve, átalakított formában bemutatta azt a konferencia egyik ülésén, amely az uj tervezetet változtatás nélkül elfogadta, de kikötötte, hogy az csupán keret-séma• A séma szerepe kisegitő jellegű, mely megkönnyiti a levéltárosok számára a rendezési és leltározási munkát; a áéma azonban nem kötelezi az iratrendezőt arra, hogy szolgai módon ragaszkodjék azokhoz a.keretekhez, amelyekbe beillesztették* A keretet módositani lehet és kell is, * ha az anyag sajátosságai megkövetelik, tekintettel arra, hogy az anyag sokféleségét és ai egyes iratfélék kölcsönös viszonyát jóelőre egyetlen levéltári séma sem tudja előirányozni• A konferencia résztvevői által elfogadott iratrendszer sémát a jelen referátum végén közöljük* A varsói konferencia első napján elhangzott referátum itt közölt rövid összefoglalásából adódó fejtegetések befejezéseképpen hozzá kell még tennünk, hogv függetlenül a rendezés módszereitől, vannak bizonyos meghatározott elvek, amelyeket alkalmazni kell a rendezési és leltározási munkáknál s ezek olyan elvek, amelyeknek fenntartással való alkalmazása mellett nyilatkoztak a konferencia résztvevőit, Ezen általános fejtegetések értelmében minden családi levéltárat - függetlenül a benne foglalt állagok számától - egyöntetű egységként kell tárgyalni , amelyben megfelelő módon összekapcsoljuk és ,, rendezzük az egyes iratállagokat e Eszel a jelenséggel nagyon gyakran találkozunk a főnemesi levéltárakban, 'a nagyon kiépített jószágigazgatásnál» Az egyes szervezési részlegek iratai, illetőleg az igazgatási részlegek ügyiratai önmagukban is már különálló állagot képeznekj de ettől függetlenül fenn kell tartani kapcsolatukat és kölcsönös viszonyukat az adott levéltár egész iratanyagával» A levéltárból csupán csak az úgynevezett éxtraneákat, azaz azokat az iratokat kell kiiktatni, amelyek semmiféle kapcsolatban nem állnak a szóbanforgó gyűjtemény egyéb iratanyagával és inkább csak véletlenül kerültek bele c Azok a kétes problémák, amelyek a konferencia egyes résztvevői részéről a családi okmányok mellett előforduló pergamen és kartográfiai anyagok rendezésével és őrzésével kapcsolatban felmerültek, a vita során a következő módon nyer&'át megoldást? x Ldc a Rynkowska cikkében az üzemi levéltárak rendezésénél alkalmazott ugyanezen módszert /Szerkó/ Vv xx Az előadás a lengyel levéltárosok 1951" évi rogowi konferenciáján hangzott el©