Levéltári Híradó, 3. (1953)

Levéltári Híradó, 3. (1953) 2–4. szám - ISMERTETÉSEK - Tóth András: A Német Demokratikus Köztársaság levéltárügye / 122–130. o.

Mindenekelőtt meg kell állapitani* hogy a német levél/tártudomány /helyesebbens a levéltárak működésével kapcsolatos tudományom szakkutatás/ nem öncélu

?

neia beleléforduló^ nem szakad el az élettől s nem korlátozódik csupán egyes területekre. Láthattak ezt már a tudományos tanfolyam tananyagának ismertetésekörs egészséges arány figyelhető itt meg a régi értelemben vett levéltártam tárgyak és a gyakorlati élettel való kapcsolatot biztositó közigazgatásiam tárgyak között* Ugyanerfláthatjuk a történeti segédtudományok fogalmának fogalmának széleskörű értelmezésében iss a történeti földrajz, a kozéplatin fli©lógia

s a nyelvjárásföldrajz és helytörténeti médszertan szereplése ennek bizonyitéka. A levéltártudománynak a gyakorlati élettel való kapcsom latát jól mutatja mind az Archívmitteilungen cikkanyag, mind pedig a weimari kongresszus tárgy sorozata*. A folyóiratban a iirálban már ismertetett anyag mellett bőségesen Jut hely a levéltári belső munka egyes kérdéseinek /selejtezés« rendezés

9 kiállítás/ a levéltárteehnika műszaki jellegű vonatkozásainak* a£ egyes nagy német levéltárak történetének és legújabbkéri fejlődésénél* Hiányosság ezen a területen a publikációs elvi kérdésekkel és a leltározás kérdésével kapcsolatba! érezhető* A kifejezetten levéltári jellegi szakcikkek mellett számos cikk foglalkozik a levéltári munka és más terűletek kapcsolatával bizonyosságául annak^ hogy az NDK levéltárügye és levéltártudományi szakirodalma nem szakadt el az élettől* Jelentős cikke mutatnak rá pcO. a levéltárak feladataira, a békemozgalommaly a német egységgel és a földreformmal kapcsolatban. A weimari kongresszus anyaga fellett és széles persf

ektiváju levéltárpolitikára és levéltártudományra mutató A aladó német történettudomány és a levéltárügy szoros kapcsolatának kérdéséről fentebb már szóltam. A kongresszus minden' idevonatkozó referátumából megállapítható annak a felismerése? hogy a minden oktatási formában kötelező közigazgatás- és intézménytörténeti szaktárgyak megfelelő előkészítése megkivánfa az ilyenirányú tudományos Jellegű kutatást is. Számunkra kissé újszerű*.de feltétlenül figyelemre méltóa táj- és helytörténeti kutatás szempontjainak levéltári vonalon való alapos megtárgyalása* /AG* pp. 55-71

0 és 196-205

9 valamint azóta A. Timm: AH. 1953* So.l.ppc 2-3./ A német levéltártudomány a helytörténeti kutatást a vidéki levéltárak egyik fontos és alapos felkészültséget igénylő munkaterületének tartja. A levéltártudományi munkával kapcsolatban a kongreszszus két legtanulságosabb előadását. W. Pahlitzsch/ 3Die Aufgaben des Diplomarehivars« A(L pp

e 148-153o/ és H.O. iáeisner /Bemerkungen zur Arcbiv^ und Aktenkunde* AG. pp. 107^119/ tartotta. Az első előadásból az derült ki* hogy a Levéltártudományi Intézet tanmenetében foglalt ltananyag nem túlzott kivánalom

9 mivel a közép- és újkori erődalom feldolgozása és feltárása

9 a levéltarosképzésben való részvétel rendkivül széleskörű^ általános« szak- és nyelvtudást követel meg. Az előadó külön kiemelte a közgazdasági pénzügyi szaktudás fontosságát* leisner cikke viszont~ aböől a szempontból érdekes, hogy egyrészt nyomatékosan felhivja a figyelmet az újkori okirattan alapvető fontossága-. ra

9 másrészt pedig hogy - mint már emiitettük - az okirattani referátumon belül bőséges helvét szentel a leguiabbkori 16.591-54- - 129 -