Levéltári Híradó, 3. (1953)

Levéltári Híradó, 3. (1953) 2–4. szám - TANULMÁNYOK, CIKKEK - Makkai László: A levéltári alapleltár mint a tudományos kutatás segédeszköze: megjegyzések az Országos Levéltár eddig megjelent alapleltárairól / 109–111. o.

aktus, indikálás, §udieiális

9 homogén/, melyekre közériTi magyar szó is volna. Mind a négy alapleltárnak közö* hiányossága* hogy magyarásat nélkül s ráadásul nem is egységesem használnak olyan szakkifélezéseket. melyek levéltári-" s@k számára aagátolertetődőek

9 le a kutatók főleg

9 a fiatalabbak számára esetlég nehézségét okozhatnák* fi* & kancelláriai és pénzügyigazgatasi alapleltáraknál la|stromkönyvekfől« a biré^ ságinai elenohusokról tan szó* anélkül

9 hogy a kétféle megjelölés azonosságára eélzás történnék, sőt a bírósági alanleltár egyenesen ?elenehus-bejegyzés szerű szövegekről /§!./$ egyizoen pedig a mutatók "elenehus-szerü használatáréi her szelő ami már komolyabb zavarba hozhatja a nem eléggé tájékozott oltásét. Kívánatos lett tolna legalább a bevezetésbe® ritid ismertetést adni a levéltári segédkönyvek /mutatók -indexek, lajstromkönyvek. *• elenohusoks protocollumok, másolati könyvek* stb/ természetéről^ különösen a köztük levő különbségekrélp ha már ez a helyszűke miatt esetről-esetre nem tolt lehetségese Egyben pedig törekedni kellett tolna a terminológia egységére^ nemcsak az egyes kötetekén« hanem az egész sorozaton belül is * Anélkül

?

hogy túlzott igényeket akarnék támasztani az alapleltárakkal szemben

f nem hallgathatom el azt a nézetemet

8 hogy nem ártott tolna a bevezetéseket egy hivatal- és levéltártörtóneti ismertetéssel kibővitemi

0 en olyan komplex anyag esetében, mint amilyen a pénz» igyigazgatási levéltárak gyüiteménye

0 Ezt különösebb kutatómunka nélkül, a már megjelent előtanulmányokra támaszkodta is megfelelő mádon még lehetett tolna tenni

9 s nagymértékben előmozdította tolná áz alapleltárakban tálé tájékozódást lillmann Imre alapleltárait használhatóvá* hogy a sz< tesen ismerteti az illető levéltári egységi tali ügyintézést és iratkezelést« Az ismertető leltáraknál erre a kérdésre különös gondot kell maid fordítani, az azután kiadandó alapieitárak bevezetésében pedig legalább utalni &eiífü* arra

9 hogy az olvasó hol találhat az illető letéltári állag történetéről, összetételéről^ stb. további tájékoztatást /pl. ietéltári Közlemények vonatkozó oikkei/v —~ Az iratanyag tagozódására, mennyiségére és raktári jelzeteire vonatkozó tájékoztatások fi. pont/ a kutatók szempontjából általában kielégitőek, A rakszámok

9 ill. egy®gy levéltári egység csomőinalo vagy köteteinek sorszámai vegyes tartalmú egységek /pl. lymbus/ esetében a kutató szamára eligazodást ©sak álban az esetben nyújtanának

9 ha az alapleltárat az egyes csomók Aötetek/ tartalmát és évkorét kilón is feltüntetnék, erre viszont az adott keretek közt nem volt mód* Kívánatos volna

9 hogy az ismertető leltárak az ilyen különleges esetekben rakszám szerint részletezve közöljék az iratok tartalmát és évköréto Az iratanyag irattári rendszerére vonatkozó 3* pont alatt közölt tudnivalók a jelenlegi szövegezésben is kielé§

itő felvilágosítást nyújtanak, B tekintetben is különösen ellmann Imi© alapleltárai mintaszerűek, mert esetenként az irattári rendszer keletkezését is ismertetik s ezzel a kutatást jelentősen megkönnyitikc Az ismertető leltárak készítése strái ennél a pontnál az alapleltárakon túlmenő kiegészítésekre alig lesz majd szükség, legfeljebb néhány apróbb csiszolást kell elvégezni, főleg a terminológia egységesítése terén /a bírósági alapleltárlan plo a "ftlyószam* Is "futószám

1

* kifejezések azonos jelentéssel felváltva fordul16*591-54-