Levéltári Híradó, 3. (1953)

Levéltári Híradó, 3. (1953) 2–4. szám - TANULMÁNYOK, CIKKEK - Stebelsky, A.–Tóth András: Az iratrendezés / 89–100. o.

egy működő intézmény segédhivatalában kapott. Azokat a jeleket 9 amelyéket az irat levéltárban* illetne gyűjteményben kapott

9 csupán akkor lehet számításba venni, fia hiányzik a~tt< f

edékivatall jelzet; de ebben az esetben is ellenőrizni kell, ogy vajjön ez a jelzet elfogadható elveken alapuló irat~ fenaszerezés következtében iott-e létre* /abban az e«étben, ka az iratnak két vagy annál több jelitte van

2 azt a lelet kéli elfogadni az iratrendezésnél, mely időrendben a későbbi. " A fenti elvektől valé mindennemű eltérés alapos meg » fontolást és indokolást igényelő *•- fermészetesen a nyilvánvalóan téves jelzeteket a rendszerezés során nem szabad mértékadónak tekintenie A tévédéi ezen a téren is sokféle lehet* Vannak egyszerű és nagyon szembeötlő kibák /tévéi vezérszó^ egy és ugyanazon jel kétszeres használata^ vagy kihagyása./, de vannak komplikált és mtkezén feltárható hibák, izek közül elsősorban kell megemlittnlnk a helytelen tárgyi besorolásból ereiő tévedéseket* A nyilvánvaló hibakijavítása a rendező levéltárosnak nemcsak joga? hanem kötelessége is

e A rendszerezés során elkövetett liba kijavítása alkalmával

9 tékát akkor. amikor az iratot a téves helyről a megfelelő helyre helyezi át, a téves helyen is utalólapöt kell elhelyezni* A rendező levéltáros azonban @sák a nyilvánvaló hibákat javíthatja ki, de nem változtathatja meg az egész fond felépítését még akkor semv ka ez a felé?ítés zűrzavaros vagy következetlen*. A fond felépítésének átalakítása csupán akkor engedhető meg

9 ha a most átépítendő szerkezetet megelőzően afond már rendelkezett egy előző olyan szerkezettele amely megfelelt elsődleges segédhivatali irat4 tári tervének. Stik esetben a levéltárosnak oly fondok rendezését kell végeznie $ mely nem rendelkezik segédeszközökkel^, irattári tervvel| sőt jelzetekkel sem. Az ilyen fond belső rendszerének felépítése bonyolult feladat

9 melynek helyes megoldása a rendező levéltáros alaposságától és szakértelmétől függ* libben az esetben arra kell törekednünk, hegy a rendfzenlő íondot ©ly irattári tervvel lássuk el

9 mely a rendelkezésűnkre álló adatok alapián legjobban megfelelt volna a feltételezett segédhivatal irattári tervéneke Ez a munka intézménytörténeti kutatásokat^ az intézmény egyes funkcióinak felderítését teszi szükségessé

9 részben az iratanyagnak^ részben az intézményre vonatkozó monografikus, illetve jogsza bályanyagnak alapján* Különös tekintettel -kell lennünk ilyen esetekben azokra m adatokra

9 melyek a segédhivatal működésére vonatkoznik* Amennyiben a fenti munkálat elvégzéséhez nem áll megfelelő adatanyag rendelkezésre

9 az iratukat olyan észszerű rendben kell ráírni, amely magukból az iratokból^, azok formájábólés tartalmából dedukeiő- utján állapitható meg* Ilyen esetekben is alkalmazkodni kell azonban az általánosan elfogadott^ az illető korban használt segédhivatali szabályokhoz és rendszerekhez

9 kegy i#% a rendező-levéltáros által létrehozott mesterséges konstrukció a korabeli konstrukcióknak lehetőleg megfeleljen,, A levéltári munkában érvényt^ sülő általános elv ugyanis az* hogy a levéltáros saját kezdeményezéséből csupán olyan rendszeri; vezethet be

9 mely n§m sérti az iratoknak

t mint a múlt ereklyéinek"sajátosságait

9 amely ugyanakkor biztosítja az iratok megőrzésit és hozzá° férketővl tételét. 16.591-54- - 96 *