Levéltári Híradó, 3. (1953)

Levéltári Híradó, 3. (1953) 2–4. szám - TANULMÁNYOK, CIKKEK - Stebelsky, A.–Tóth András: Az iratrendezés / 89–100. o.

azonban a jogelőd szerv irattárából saját irataihoz előiratként csatolja a jogelőd szerv iratanyagának egyes darablaitj, v sok esetben iratsorozatok nagyobb egységeitcAz egyszerű fondban is előfordulhatnak külön sorozatok. Ezeket a szétválogatáskor külön egységként kell kezelni, azaz? ugy kell őket te« kinteni, mintha külön fondok lennének és csupán az ilyen szétválogatás megtörténte után lehet az egyes sorozatokból az egyszerű f ondót helyreálli tani. t "Külön elbírálást igényelnek azok a mellékletek;, melyek idegen segédhivatal iratai mellékletekónt kerültek a fondba. Amennyiben a külső legyek /méret, anyag

t stb./ ezt megkövetelik* ezeket a mellekleteket a fondból a válogatás sőrénk! kell emelni* Mivel azonban a mellékletek az ügy tulajdonképpeni irataihoz elválaszthatatlanul hozzátartoznak* csupán technikai szempontból szabad ezekből külön gyűjteményt létesiteűi. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezek a mellékletek egyúttal külön íondot is alkotnak. - -; - •" 6, "' Az iratok rendszerezésének célja az

9 hogy megállanitsa az Iratok helyét a íQiadLbano A rendszerezésnek arra kell törekednie, hogy a fond iratait az eredeti segédhivatal irattári rendjelben allitsa vissza /már amennyiben ez a korábbi selejtezések, iratanyagpusztulás stbo miatt lehetséges/* Az Írattok segédhivatali eredeti rendjét a segédhivatal iktatóés mutatőkönyvei, sorkönyvei, irattári terve és egyéb segédhivatali segédeszközéi tárják elénk. Amennyiben a rendezést végző levéltár e segédeszközökkel rendelkezik, munkája egyszerűbbé válik* Ez az eset azonban csak ritkán fordul elo

e A XTIII; század előtt nem voltak irattári tervek; számos esetben elvesztek segédhivatali segédkönyvek, aminek következtében szükségessé vált az, hogy a rendezést megelőzően a rendező levéltáros magában az iratanyagban végezze el az ezirányu kutatásokat. Elsősorban a lelzexel megvizsgálása szükségese De sokszor kiegészítő útmutatást nyújtanak az egyéb ismer- ,; tetőjelek is.A segédhivatali jelzetekkel kapcsolatban njomMr tékosan rá kell mutatni arra, nogy i|en sok esetben több jelzet szerepel az iraton. A levéltarosnál néha felmerül a kérdés, "hogy a jelek közül melyik az igazi lel* azaz melyik szerint kell rendeznie a fonaot. Ennek a kérdésnek megoldása nem egyszerű, tekintettel arra, hogy itt nemcsak bizonyoi általános elvek jönnek számitásba, hanem a rendezett fond különleges ismertetőielei és jegyei is

0 Más jelentőségük lesz ugyanis az egyszerű i,ond iratain lévő jeleknek és más az összetett fond jeleinek* különösen pedig azon részének, amelyet más irodából vettek át; másképpen fogják kezelni azoknak az iratoknak jelzeteit," amelyek egyszerűen a segédhivatalból vágy az irattárból Kerültek át a levéltárba és másképpen azokét, amelyek a levéltárba való átkerülés előtt valamely más irattárban, gyűjteményben, vagy levéltárban voltak* Sok ehhez hasonló példát lehetne felsorolni, A fentemiitett egyedi ismertetőjelek nem mentesitik a levéltárost attól, hogy ne tartson be olyan általános elveket, melyek szükségesek a rendezésre kerülő fond végleges rendszerezéséhez* ~~[ " ; ' r '~: * Izeket az elveket az alábbi két tételben foglalhatjuk össze*" 1/ arról, hogy milyen rendben helyezkednek él az iratok a. f ondban, elsősorban az az irat jelzet dönt, amelyet az irat 16.591-54- - - 95 -