Levéltári Híradó, 3. (1953)

Levéltári Híradó, 3. (1953) 2–4. szám - TANULMÁNYOK, CIKKEK - Stebelsky, A.–Tóth András: Az iratrendezés / 89–100. o.

dr. Stebelsky A.: Az iratrendezés*

1 /Archeion XIX-XX* pp. lo5-138. / A levéltári szolgálat egyik főfeladata, a levéltárban lévő állagok olymódon való rendezése, hogy a keresett iratot logikus következtetés utján lehessen megtalálni. A valamely tényre vágy személyre vonatkozó adatokat a logikus következtetés figyelembevételével végrehajtott gyültőíöri elhatárolás és az ezt követő helyes rendezés alapján* tehát azon intézmények és személyek iratai közptt

P illetve abban a le véltárban kell megtalálnunk. amely iratok, illetve amely levéltár éppen a logikus következtetés alapján hivatott a keresett irat gyűjtésére. A helyesen értelmezett általános levéltári rend erre a szilárd elvre támaszkodik* Ez az elv természetesen nem csupán a már megszűnt szervek iratait őrzőlevéltár©sra* hanem a még működő szervek iratait Őrző irattárosra is kötelező* A szorosabb értelemben vett levéltári belső rendezési folyamat ennek megfelelően egyik elaőren* dü feladatának azt kell tekintse

9 hogy az iratokat az elhelyezésnek olyan rendjében állitsa fel

9 ahogy azok mz iri kat létrehozó szerv segédhivatalában keleti* "•"•' A már megszűnt intézmények iratai túlnyomórészt t0bbé« kevésbbéösonka) töredékes fondok* formájában maradtak p&<, lem egyszer a véletlen döntöfe el bizonyos iratok megmaradását o Sok esetbenalapvetően fontos iratsorozatok pusztultak; el, de ugyanakkor másodrendű fontosságú sorozatok megmaradtak. Ez a helyzet különösen a réjji iratokat rendező levéltárosra azt a feladatot rója

0 hogy alaposan és mélyrehatóan elemezze mind a forma, mind pedig az anyag szempontjából a régi iratokat, x

Stebelskynek az iratrendezésről szóló cikkét erősen rövidített formában ismertetjük meg olvasóinkkal* Eljárásunkat a következőkkel indokoljuk^ a;/ az eredeti cikkben a példák hatalmas tömegét a lengyel 1, levéltárrendezési gyakorlatból vette a szerző, eze£ a péL dák a magyar olvasó számára általában semmitmondóak. E példákat elhagytuk, b./ Stebelsky cikke a lengyel rendezési gyakorlat alapián született meg, mely azonban a magyar gyakorlattól lényegesen eltérő alapkövetelményeken épül fel * A lengyel levéltári anyag 1939-1945* között

9 a háborús és politikai események következtében a magyarnál sokkal nagyobb mértékben szenvedett veszteségeiét* Nagyobb mennyiségű iratanyag pusztult el és igen sok esetben szóródtak szét egyes fondok az ország különböző területére* Az eredeti Stebelsky cikk azon részeit. melyek e kifejezetten le^f \ f

yel gyakorlat és szükséglet alapján jöttek létre íeg«' elelo röviditett formában adtuk Közre* — i'I szerkesztősége különösen kiemelendőnek tartja Stebelsky cikkének egyrészt azt a jellemző vonását

9 hogy a rendezést állandóan az állami levéltári fond egységében tekinti

e s a legkisebb fondban végzett munkát is állandóan e nagy egység szempontjaival hozza összefüggésbe

9 - másrészt pedig azt

9 hogy az egész rendezési munkát minden apró részletével *igyűtt egységes rendszerbe tudia foglalni* |'„ Jegyzeteket lásd az ismertetés vegén külön felsorolásban Í6c 591-54- —89 -