Levéltári Híradó, 3. (1953)

Levéltári Híradó, 3. (1953) 2–4. szám - TANULMÁNYOK, CIKKEK - Mehrwerth László: Az igazságügyi selejtezés problémái / 27–52. o.

Az útmutatóknak ügytípusokra alapitott tételeivel kap~ esolatban az eddigiekben azt kívántam vázolni* hogy a B.' alatti tételek, milyen kiegészítéseket igényelnek ahhoz, hogy fedjék a levéltári értékét az anyagoknak: továbbá azt. hogy a C alatti tétélek véleményem szerint miért alkalmasak az anyag levéltári értékének biztosítására. Emiitettem már, hogy az ügytípusokra alapított tételek végeredményben közvetett utón 7a jogi fogalmakon keresztül/ az anyag tartalmára utalnak és nem félreérthetetlenek; alkalmazásuk nehéz feladató A bevezetőben ideálisnak mondott módszertől igen távol esnek. 3./ Irányelvek az ügytípusokra alapitott tételek alkalmazásához. Most a magam elé tűzött kritikai szempontok közül az utolsót tartva szem előtt, arra térek ki, hogy az A és B pont alatti tételeket hogyan alkalmazták és hogyan kellett volna alkalmazni. Az ügytípusoknak megfelelő anyag kiválasztása általában nem járt jó eredménnyel. " Bz volt az a pont a selejtezésnél,éhol a selejtezők általában" "nem tudtak hogyan fogjanak munkához" és ahol a levéltári kiküldöttek se mindig tudták közölni, hogy hogyan fogjanak munkához. "A LOI 161©-I-15-21/1951- sz. utasítása túlságos an nagy vonalakban adott feleletet ezekre a kérdésekre. Csupán arra hívta fel a figyelmet, hogy az útmutatók "nem mechanikusan alkalmazható* segédletek; "eszközök" a selejtezők oktatására. Figyelmeztet arra is,- hogy " az-útmutatók történeti szempontjait ki kell mélyíteni*.-Yégül munkamódszerként ajánlja, hogy ; "a selejtezésben jártas" személyek a selejtezésre szint anyagot előzetesen nézzék át és a feltétlen megtartandó /a mutató A pontja alatti tóteleknek megfelelő / iratokat személyesen válogassák ki. A gyakorlatban ezeket az önmagukban is hiányos támpontokat általában alig alkalmazták a selejtezőké A helyes eljárás az volna, ha a selejtezést irányító személyek megbízatásukat nem tekintenék tiszteletbeli jellegűnek és a képzettségüknél fogva egyedül általuk megoldható feladatokat valóban meg is oldanák* /Mint tették ezt fi. Miskolcon, Pécsett, és még néhány más-helyen is, beizonvitva, hogy a feladat nem is olyan megolahatatlan/. Az útmutatókat nem is szabadna a selejtezők kez-ibe adni. A képzetlenebb selejtezők egyedüli feladata az ügyiraton belüli iratfajtákra alapitott selejtezés volna* Az ' egyes ügyiratok kozul-osak azokat kellene kezükbe adöi^ amelyeknél ilyen selejtezésnek van helye, tehát azokat a daraookat, amelyek nem mintadarabok sem / a mutatók Aés B pontja alapján/ teljes egészében megőrzendő ügydarabok. A teljes egészében megőrzendő ügydarabok /tehát, ugy a mintadarabok, mint az útmutatók A és B pontjai alapján egészben megőrzendő darabok/ kiválogatása a selejtezést irányító és abban résztvevő-képzettebb személyek feladata. Célszerű, ha a fenti válogatást és az ügyiraton"belüli selejtezést 1-2 nap fáziskülönbséggel végzik el. A selejtezésre váró évfolyam anyagának ilyen előzetes átválogatása lehetségessé teszi azt. hogy a mechanikus munkát végző selejtezők anyaggal állandóan el legyenek látva. 16:591-54- - 46 -