Levéltári Híradó, 3. (1953)

Levéltári Híradó, 3. (1953) 2–4. szám - TANULMÁNYOK, CIKKEK - Mehrwerth László: Az igazságügyi selejtezés problémái / 27–52. o.

u.n, összehasonMtó jegyzékek /I, sz, jegyzék,, azaz telekkönyv TÍ összehasonlító jegyz&k, II, -sz, jegyzek, azaz kataszteri összehasonlító jegyzek; XII. sz, jegyzek, azaz megosztásokról készült jegyzék/ ott-ezeknek, valamint a bizottsági jegyzőkönyveknek és mellékleteiknek megőrzéséi mellett a Betett erveket /azaz forgalomnak átadott betéteknek/ fogalmazványait lehetné selejtezni, A telekkönyvi iratanyag selejtezésénél véleményem szgrint általában azokat az adatokat kell feltétlenül megőriznünk, amelyek a tulaldoni változásoknak megszakadás nélkül való nyomon kisérésere biztosítanak lehetőséget. Nagyobb mennyiségű anyagot, de már nem önálló irattári állagokat fognak át az útmutatók. A/pontjának azok a tó- . telei, amelyek egy-egy évkor teljes egészében való megőrzését igényelik. Elöljáróban jegyzem meg, hogy az 1918 utáni büntetőiratok teljes megőrzésére irányuló követelményt már a selejtezési alaprendelet állította fel, annak tehát inkább az ügyviteli érdeket biztosító jellege van. Ilyenek az 1872, év előtti összes évkorok mindegyik bíróság anyagára vonatkozóak és ilyen az 1918~1920~as

s valamint az 1944~1945-e"s évkorok a

(

volt törvényszékek polgári iratanyagára vonatkozóak. Izekkel kapcsolatban kérdés, hogy mennyiben indokolt a teljes anyag megőrzése. Véleményem szerint megfelelően hatékony irányítás mellett nem szükséges a tilalom fenntartáAz útmutatók eddig vizsgált tételei ott ahol nem tettem észrevételt kielégítően fedik az anyag valóságos levéltári értékét és a tételek félre nem érthetők. , A telekkönyvi iratoknál és a kivettnek minősülő ügyköröknél a tétel követelményeit finomítani lehet, de a tétel egészében,helytálló értékelésen alapul. Ezek a tételek tehát nem sértik a bevezetőben w

a jó selejtezés" fogalmával kapcsolatban megállapított érdemi követelményeket. De megfelelnek módszerbeli követelmenyek~ nek is- mert valóban felreérthetetlenek - az anyag kiválasztása tisztán külső jelek alapján történik. Kiemelem, hogy más szervek selejtezésénél ilyen globális tételek alig szerepelnek? amiből csupán arra akarok következtetéseket levonnia hogy amikor a bírósági anyag forrásértékének biztosítottságát továbbmenően vizsgáljuk mindig szem előtt kell tartani, hogy az anyag legértékesebb részei úgyszólván ki vannak vonva a selejtezés alól. Ennek szem előtt tartása megvéd minden célszerűtlenül túlzó további igényektől. /Szem előtt kell tartani azt is, hogy védett bírósági irattárak is vannafef't e./ Igeh nagy mennyiségű és egyben a "legnehezebben megjelölhető anyagot fogják át az útmutatóknak azok a tételei, amelyek az egyes ügytípusokra vonatkoznak. Íz útmutatók B. és C. pontjai alatt kizárólag ilyen tételek találhatók. Arról már fentebb volt sző, hogy az ügytípusok megjelölésére az útmutatók azért használnak iogi fogalmakat, mert azoknak használata nem mellőzhető es mert azok végeredményben az ügyek tartalmi elemeire utalnak. így tehát a levéltári értékű anyag olyan megjelölési módszererői van szó, amelyet a bevezetőben a legszerencsétlenebbnek tartottam azért, mert a selejtezők képzettségétől függp hogy ezeket a tételeket hogyan tudják alkalmazni. K^591~54- -Hl -