Levéltári Híradó, 3. (1953)

Levéltári Híradó, 3. (1953) 2–4. szám - TANULMÁNYOK, CIKKEK - Mehrwerth László: Az igazságügyi selejtezés problémái / 27–52. o.

Az útmutatók egyes tótelein-éspedig a legáltalánosabbak-, bői kiindulva a különlegesek felé haladba - magam is kritikai szemlélettel kívánok átitatni. Célom, csupán kritikai támpontok nyújtása és közben esetleges vitás kérdések tisztázása* Teliessegre nem törekedhetek. Véleményemben természetesen nem a LÖK hivatalos álláspontiát kell látni. Szerintem a következő irányokban kell összpontosítani a kritikát? 1./ Mennyiben fedi az útmutató valamelyik tétele az érintett anyag valóságos levéltári értékét? 2./ Mennyiben felreérthetetlen a tétel: mennyiben lehetne a tételt külsőleg felismerhető jelekre alapitani

e a konkrét anyag sajátosságait tekintve. 3./ A végrehajtásnál milyen Követelményeket támasztott eredetileg az útmutató és mi valósult meg abból a valóságban. - ~ í -~ ,.. - ._ ~. b./ Az útmutatók szerkezetüket tekintve az ügykorjegyzékektől szerintem főleg abban térnek el, hogy sok anyagot felölelő globális tételeik az egész bírósági polgári anyagnak éppen a legértékesebb részét már eleve kivonják a selejtezés minden kockázata alól* A globális tételek közül egyesek önálló irattári kezelési egységeket fognak át. Ilyenek: a eégiraifcár és eégokmánytár: az úrbéri anyag\ a hitbizományi anyag; az m.n. gazdasági bíróságok anyaga. Ilyenek kell tekinteni továbbá az egész Ítélőtáblai anyagot is. mert ez úgyszólván kizárólag Íteletekből áll, márpedig - lévén a táblai anyagra a törvényszéki útmutató az irányadó - minden Ítéletet levéltári eélra kell megőrizni. /Megjegyzem, hogy ilyen a büntető ügyek között az esküdtbíróság, és a rögtönitélő bíróság anyaga is./ Lényegeben ilyen globális tétel alapján kell elbírálni a szorosabb értelemben vett telekkönyvi irattári anyagot is. A különbség csak az, hogy mig az előobieket télies egészében pozitive értékeltük, az utóbbit úgyszólván ieljes egészében ki lehet selejtezni. Megjegyzen, hogy a telekkönyvi irattárak tekintetében ez a helyzet csak a legutóbbi LÖK rendelet következtében alakult a fentiek szerint amikori s, az útmutatók által tartalmazott további igényeinkről lemondottunk. Jelenlegi igényeink az anyag tényleges értékét nem teljesen fedik, levezetésen a telekkönyvi irattárban található ingatlan végrehajtási ügyek iratai ha a végrehajtást valóban foganatosították a vételér felosztás adatai révén a telekkönyvek tartalmával szemben többlet adatokat tartalmaznak; ezért levéltári érükük van. De igényeink tul szűkek a telekkönyvi bekebelezések alap= ját képező szerződések tekintetében is, mert ezek közül egyesek bár kétségtelenül elenyésző százalékban/ az elidegenítő ügylet történeti okaira vonatkozó adataikkal/a telekkönyvei tartalmánál szintén többet mondhatnak. Némi ellensúlyt jelent itt az* hqgy ügyviteli érdekből - de természetesen levéltári érdekből is*-meg kell őrizni azon telekkönyvi irattárakat, amelyek elpusztult és később rekonstruált telekkönyvekkel állanak kapcsolatban. Másrészt a selejtpapir anyagának növelésére látszik lehetőség a telekkönyvi betétszerkesztési iratanyaggal kapcsolatban. Ahol a betétszerkesztési anyagban megvannak az ^6.591-54- - 40 - J

^