Levéltári Híradó, 3. (1953)
Levéltári Híradó, 3. (1953) 2–4. szám - TANULMÁNYOK, CIKKEK - Mehrwerth László: Az igazságügyi selejtezés problémái / 27–52. o.
la $éganyag 9 sőt bizonyos különleges szempontokból nézva a osó^- és íenyszeregyezségí anyag is* Komoly jelentőséget tulajdonítok a végrehajtási és hagytéki anyagnak is, A peres anyag mozaik jellegű adatainak ugyancsak kiegészitő jelentősége lehet* de lebecsülni azért ezt is korai volna, mielőtt azt tisztáznánk, hogy a peren kivüli magángazdasági forgalomról milyen képei nyújthatnak majd a valóságban fennmaradó ^gyéb irattárak. légii, ti nem utolsósorban azt szeretném kiemelni hogy a biróaagi iratanyagnak nem egyetlen értékmérőié az, hogy milyen segitséget tud nyújtani anyagával a történeti kutatás idegen területeinek, önálló szempontként kell figyelembe venni az anyag értékelésénél azt, hogy az igazságszolgáltatás egyetlen egységes irattári anyagéval állunk szemben. A jogtörténet és Jogtudománynak a jogalkalmazás történeti anyagára irányuló igényeit ezekkel az Irattárakkal kell kielégíteni Természetesen az anyag rendszeres és részletes értékelésére itt módunk nincsen, llyen-renáezeres értékelésnek más szervek anyagának rendszeres kiértékelésére alapitott összehasonlításra kellene épülnie; igy annak általános feltételei még biztositva nincsenek. * Ezidőszerint gyakorlatban azt az értékelést kell szemelőtt tartani amit a LOK. útmutatói fejeznek ki. Itt jegyzem meg, hogy nem tartom szerencsésnek ha a selejtezési munka során a levéltári kiküldöttek az anyag érteiére vonatkozó külön véleményüket a selejtesőkkel ugyan közlik, de a LÖK-al közölni elmulasztják. A 9500/1951. I.M. sz. rend. 5.§ -a teljes felhatalmazást ad a LOK-nak a levéltári anyag megjelölésére. A LÖK. álláspontját ezidőszeriirk az útmutatók rögzítik. Ezeknek laza szerkezete igen tág teret enged arra, hogy a levéltárak vezetői saját értékelésüket is érvényesíthessék az anyag kiválasztásánál. Annak &ine,s akadálya, hogy - a LOK. hozzájárulásával - még ezeket a tág kereteket is túlléphessék, ha az indokok helytállóak. A helytálló különvéleményeket azonban országos viszonylat- , ban egységesíteni és hasznosítani kell. Az anyag értékét túlbecsülő vélemények részben a régi levéltáron belüli selejtezések módszerei szemléletéből indulnak ki. Ilyen pl. az* a vélemény amely az ügyselejtezés módszerét tartja megengedhetetlennek és ezért megkivánnán hegy teljesen érdektelenre ügyekben is tartsuk míg pl. a tárgyalási jegyzőkönyvet azzal, hogy az érdemi irat . Véleményem szerint az anyag általános értéke-ilyen selejtezési módszert csak kivételesen tehet indokolttá. Ilyen módszerekkel csupán a levéltáron belüli sele tezéseknél és azoknál is^csak,akkor lehetett egyáltalán kisérletessni mikor e selejté? &!*£ a ©áiriál többszázezorosan kevesebb anyagra terjed ki* Másik forrása a szerintem túlzó értékeléseknek az, hogy az anyag valamilyen jellegzetességét aránytalanul magas trónra ültetjük és nem vesszük tudomásul sem azt, hogy a sok értéktipus közül csupán egyet emeltünk ki, /bármely másik ügyfajta valamelyik másik értéktipus nyomait viseli/ márpedig ha mindegyikkel igy járnánk el, semmit sem lehetne kiselejtesni: sem pedig azt, hogy az egyébként érdekes körülményekre vonatkozó adatok az iratanyagban tipusosan ismétlődnek. Pl. többen kifogásolták, hogy a házassági perek érdekes anyagát az útmutatók nem védik meg a selejtezéstől. 1$.591-54- - 38 -
