Levéltári Híradó, 3. (1953)

Levéltári Híradó, 3. (1953) 2–4. szám - TANULMÁNYOK, CIKKEK - Pankratova, A. M.–Tarle, Je. V.–Tretyakov, P. N.: A Magyar Történész Kongresszus / 3–13. o.

kaptak a jobbágyok bizonyos kedvezményeket

e Ikkor azonban már késé volt. Az elkeseredett jobbágy-katonák nem hittek t$bbé az Ígéreteknek* A megoldhatatlan jobbágykérdés a hadsereg esikkenéséhez, harckészségének meggyengüléséhez Teletett, és végeredményben a Teresig ©káTá vált. A kuruc had~ seregben a magyarok mellett ©tt Iare©ltak vállvetve Magyarország többi népei is. Be Rákóczi politikája a nemzeti kérdésben* éppen ugy mint a jobbágykérdésben nem volt következetes; Bécs pedig felhasználta a határvidék délszláv katonáskodé elemeit, s a magyar felszabadító mozgalom ellen Tetette be azokig* - Tarle akadémikus tartott a Kongresszuson egy rövid előadást "Bákóezi, mint diplomata " cimmel, s ebben nagy részben a Magyarország és Oroszország közti diplomáciai kapcsolatokkal foglallozott. 17o7 szeptemberében, amikor II; Ágost lengyel király áruló tevékenysége következtében felbomlott I. liternek Lengyelországgal kötött szövetsége

f az orosz ~ cár tárgyalásokat kezdett Bákóezivaloés katomaí segítséget igérta kuruc oknak, Péter Tolt az egyetlen uralkodó, aki a szabadságért küzdő Magyarországot ónálló államnak elismerte. A függetlenségért kuzae> Magyarország akkor lépett először szövetségre egyenrangú félként más országgal. ------------ «= x «=» r A Kongresszuson több előadás foglalkozott azoknak a történeti tényeknek a megvilágításával, amelyek között a magyar, a román, a lengyel és a velük szomszédos népek közös felszabadító harca le látszódott. Mérei Gyula előadásában a lengyel és a magyar népnek a Szent Szövetség* a napóleoni háborúk utáni európai reakció talpköve elleni harcával foglalkozott. Az 1831. évi lengyel felkelés idején Magyarország haladó körei aktivan támogatták a lengyel nemzeti mozgalmat; A 29c éves lossuth Lajos ekkor adta ki felhívását az osztrák abszolutizmus és*az orosz cárizmus elleni harcra. Sagy érdeklődést keltettek az orosz-magyar, a csehszl©vák^magyar* lengyel-magyar és román-magyar történeti kap~ csőlátókról szóié előadások. Fogarasi Béla *(>sernisevszkij Magyarországról"c„ előadásában Gsernisevszkijnek Magyar országról tett nyilatkozatait elemezte. Arató Bndres *A esehszjovák-magyar munkásmozgalmi kapcsolatok IBST-IS?©" ©v előadásában nagy anyagot gyűjtött össze arról* hogyan harcoltak Csehországé Szlovákia és Magyarország dolgozói közösen a kizsákmányolók ellen és hogyan 15tt létre a szo-. lidaritás és az egymás közti barátság érzése ebben a harc- ^ ban. A cseh és a magyar munkásmozgalom Ausztria-Magyarország munkásmozgalmának szerves részét alkotta. Az 1867* évi kief

yezés, amely kompromisszum volt Magyarország és Ausztria izsákmányoló osztályai között, megerősítette a Habsburgok uralmát és biztosította a f©ldoirtokosok és a kapitalisták számára a munkások és a parasztok feletti hatalmat. ~A kapitalizmus fejlődésével kapcsolatban alakult ki és fejlődött a munkásosztály és a munkásmozgalom, igy jötték litre á munkásegyletek. 1 szervezetek soraiban az osztrák* magyar, német, szlovák és cseh munkások közösen harcolták, igyekezvén megszabadulni a kapitalista igától.Az I* Internacionálé szekciói Magyarországon fest városában, ísahországban pedig Prágában, Brnoban é§ más városokban müköáttk* Az osztrák-magyar munkások levelező titkára az I. Interiatsí©Báléban a magyarországi munkásmozgalom egyik kiváló 16*591-54- - 9 -