Levéltári Híradó, 3. (1953)

Levéltári Híradó, 3. (1953) 2–4. szám - TANULMÁNYOK, CIKKEK - Pankratova, A. M.–Tarle, Je. V.–Tretyakov, P. N.: A Magyar Történész Kongresszus / 3–13. o.

A Magyar Törtéiész Kongresszus. A meni demokratikas tábor országai közötti kölcsönös szo

=j cialista segitségnyujtás és testvéri együttműködés igei szép eredményekel mutat fel a gazdasági, politikai és kulturális élet minden területén. Szemléletes igazolása ennek a Budapesten 1953* június 6-13 között tartott magyar Történész Kongresszus. Ez a Kongresszus éppen ugy

t mint az előtte a többi népi demokráciában i tartott törtéiész értekezletek* arról tanúskodik, hogy egyre nagyobb szükség van a tudósok közötti kölcsönös érintkezésre és teremtő barátságra a fontos történeti tudomány problémáinak közös megoldása céljából, A Kongresszus munkájában nemcsak a magyar történész kutatók, valamint a főiskolák és középiskolák tanárai Tettek részt, hanem a többi népi demokráciák és a Szovjetunió történettudományának képviselői is. Lengyelországból Henryk Jablonski és León Grosfeld professzorok, Csehszlovákiából a Csehszlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének igazgatóia

? Josek Maeek és a Munkásmozgalmi Intézet igazgatója Jinaneh Yssely, valamint a Szlovák ^Történettudományi Intézet igazgatója, ludovit Holotik, Romániából Mihail Boller akadémikus és a Somán lyelvtudományi Intézet igazgatója^ Tietor Cherestesiu vettek részt a Kongresszuson

9 míg a bolgár történettudomány & a Bolgár Tudományos Akadémia alelnöke. Mihail Bimitrov képviselte* s a lemet Bemokratikus Köztársaság történészei nevében Leo Sterm, hallei egyetemi tanár jelent meg. A szovjet delegáció Je.Y.Tarle akadémikusból

? A.f. Pankratovából, a Szovjetunió TudományosAkadémiájának levelező tagjából és P.fl. Tretyakov professzorból a történettudományok doktorából állott. A Kongresszus vendégei között állandóan ott láttuk a magyar értelmiség képviselőit, a propagandistákat és a pártmunkásokat; A Kongresszus irányitasát a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége látta el és lói szervezte meg a munkáto A vezető párt- és kormányszervek s intézmények igen'nagy figyelmet szenteltek a Kongresszusnak. A Kongresszuson nemcsak a magyar történet kérdéseit vitatták megc hanem a szomszédos országokét is. A barátságos és szivelyes légkör csak hangsúlyozta a Kongresszus résztvevőinek összeiorrottságát, akiket a marxista világnézet egysége és az a közös törekvés fogott össze, hogy fokozzák a történettudománynak- mint a békéért, a demokráciáért a szocializmusért vívott harc fegyverének jelentőségét. "" --..-.. ^-.. -- --• - - ~ A magyar burzsoá történettudomány, akárcsak a többi kapitalista országokban, egyáltalán nem volt haladó tudomány. Az objektivizmus zászlójába és a "politikamentes : történetírás" jelszavába burkolózva a valóságbán a kizsákmányoló osztályok érdekeit szolgálta. A burzsoá történészék elkendőztek vagy teljesen tagadták, hogy az osztályharc a történeti fejlődés mozgató ereje, a tudománytalan^ idealista nézeteket propagáltak, lemondtak azoknak az ©bjektiv törvényszerűségeknek a megismeréséről^ amelyek meghatározzák a társadalom fejlődését, s szubjektivista és voluntarista nézeteket terjesztettek. Széles körben elterjedtek közöttük a reakciós, nacionalista nézetek. Ezek a történészek a magyar nemzetet oly nemzetként mutatták be» t/ Megielent~a Voproszi Isztorii 1953., 7., számában^ a Magyar .--Töríénész Kongresszus szovjet delegációjának tollából. 16.591-54- 4 - 3 -