Levéltári Híradó, 2. (1952)

Levéltári Híradó, 2. (1952) 1. szám - ISMERTETÉSEK - Tilkovszky Lóránt: Parasztfelkelések Magyarországon 1831-ben / 68–70. o.

- 69 sorozatában. Ezekből s de más torre.Qek.hil i«

v jel" MkoaBira*!káté * felkelések elfojtásának, és a'felkelés véres'megtorlásénak egész menete, A kúriai levéltár-perkivenatai, az$n tolmsaTe, hogy bepillantást nyujtan&k a felkelők felett Ítélkező törvény* székek működésébe, a mozgalmak lefolyásának egyes epizódjait is sokszor egyenesen magával ragadó életeleveaséggel örökitették meg. Értékes anyagot gyújtottak a staiáriáiis jegyzőkönyvek^továbbá azok a lajstromok, áttekintő táblázatok, amelyek a felkelésben részes parasztok el fogat ás ár élt megbüntetéséről, kivágnáséről, illetve elmenekülésükről, vagy a katonaság általi meglSr vettetésükről adnak számot. A fentebb vázolt rendelkezésre álló anyag teljes mértékben elegendőnek látszik ahhoz, hogy abbéi az l83l»~évi magyarországi parasztmozgalmak kérdése egészében és részleteiben is feldolgozható legyen. Jóllehet a források szinte kivétel nélkül az uralkodó osztály ellenséges tollából, különösképpen pedig vérszomjas vértörvényszékek gyalázkodó Iratanyagából -származnak, kritikával való használatuk mégis éppen a.kizsákmányolt és elnyomott parasztság igazára mutat rá* Mikor a felszabadulásunk után eifszőr lassan, de azután egyre szélesebben kibontakozó magyar történetírás mindenekelőtt az 1848-as polgári forradalom döntő problémájára fordította figyelmét, kiterjesztette kutatásait 184$ előzményeire is, Vizsgálta a magyarországi eredeti felhalmozást, melyet 1848-as polgári forradalmunk előfeltételezettj vizsgálta ^t?9e~ig visszamenve a mezőgazdaság és agrártársadalom kérdéseit Magyarországon; vizsgálta a jobbágykérdést az 1832-36-os országgyűlésen, mely országgyűlés, minden korlátozottsága ellenére az első |é* pest jelentette az 1848 felé mutató polgári reform utján. Mind ezen munkák figyelmet szenteltek az 1831-ávi magyarországi parasztfelkelésnek mint olyan, még kikutati|tian problémának, amelyet az első és legborzalmasabb magyarországi kolerajárvány bonyodalmaival való b'sszefonódottsága folytán mint puszta ."koleralázadást" tartott nyilván néhány sorban a polgári történetírás; de amelyet a marxista történetkutatás! módszer segítségével helyesen lehetett lényegében antifeudális parasztfelkelés* nek gyanítani. Ennek a helyes felievésnek széles kutatómunkán felépülő igazolása a könyv feladata* Anélkül* hogy mélyebben bele kellene bocsátkozni annak vizsgálatába, hogy a feudális túlnépesedés folytán bekövetkezett telekaprózódás, és a majorsági gazdálkodás kiterjesztése hogyan fokozza évről-évre a kedvezőtlen természeti viszonyok közt kezdetleges technikával földet művelő felvidéki jobbágyság einyomoradásét; - magának az 1831. évi felsőmagyarországi parasztfelkelésnek kirobbanás! körülményei, lefolyása és a nemesi rendek politikájára való kihatása bizonyltja, hogy a 19. század 3o-as éveinek elejére, és különösen a felvidéken, kialakult már Magyarországon egy olyan, egyre növekvő agrárproletár tömeg, mely magának szabadságot és tulajdont követel, és amely szemmellátható állandó gyarapodásával, de különösen az 1831. évi felkelésben megmutatkozó viharos erejével rákényszeríti a ve-