Levéltári Híradó, 2. (1952)

Levéltári Híradó, 2. (1952) 1. szám - CIKKEK - Tirscher Jolán: Vita / 61–62. o.

- 62 ~ ?ayialmi szempontból a következeket szeretném megjegyezni* & 4.4 rogesztázás alapelve, t*i. hogy a rogeaat* tartalmi réiaa ás iratban foglalt aindea fontos aotsá&atot é$ veaaikezási fal kell $|at*8»ea /i#» paat?/ -V B«$i*sak sablonná •?• dt s*j« nos sokszor igazam líányegon, tulaosssu iratokkal kapssol&thaa sem ítfvotgoto' teljes mértekben, A turini irattágyatékban pl. Kannáiknak tBbb fontos palit lkai, gazdasági, kulturális sib# kárdlétsel kapssolntaa tnamlaány-cikk ketzéd- alb, /sgyakran t$r§iékes%/ fogalmazványa őriztetik. Az iratok torjedolmesnégfínV eszmei tartalmuk gazdagsága és szétágazó valta miatt aom kivonatolhatok. Ilyes esetekben meg kell elégednénk a tárgy lehetőleg kimeritő megjelölésével, esetleg a vésető gondolat /sgondolatok?/ kiemelésével. /^Amennyiben az ilyen természettű iratok fejezetekre oszlanak, illetve aleiraekoi ,tartalaaanak$ ugy ezek felsorolása természetesen feltétlenül snukaé.- ' gos«í/ A feni érintett alapelvből /se* regeszta tartalmi része az 1ratbaa foglalt minden lényeges mozzanatot és vonatkozást fel kell tüntessen 2/ önként adódik annak szükségessége, hogy a tartalmat lehetőleg mindig az eredeti konkrét adatszóráségben rögzitsük* Azonban idevoaatkozólag az "irányelvek st.b." ugyanosak k* pontjában felsorolt kivételek mellett előfordulhatnak egyéb esetek is

9 ahol ezt a szabályt illetőleg is engedményeket kell tegyünk. így pl. az "Újkori gyűjtemények*' nagy része magánlevéltárakból, illetve szeméiig irattjiagyatékokbél áll. £ gyűjtemények anyagában sok olyan irat található, melyek a bennük szereplő személyek legbensőbb magánéletéronbi*» zalmas családi ügyeire vonatkozó adatokat tárnak fel. Ilyen a» setskben -- amennyiben az emlitett adatok történeti fontossággal nem birnak »-- a regeszták megszerkesztésénél a -megfololf tapintat is mérvadó szerephez kell jussén. fartalmi vonatkozásban még egy szempontra szertném végül a figyelmet felbivni. Bár a regeszta tartalmi részének hosszabbvagy rövidebb volta elsősorban a tárgy fontosságátol függ, e~ helyütt nézetem szerint egyéb tekintet is szambájukét. Az újkori /^kUlönSsan emigrációs?/ iratok között sok & modern idegonnvelvü /: angol, francia, olasz, német:/; feltételeshető, hogy a kutató e nyelvek valamelyikét nem birja, viszont az általános vonatkozásban jelentéktelen tárgyúnak látss&é irat rész lotkutatása szempontjából fontos lehet számára. Ssért, ha as emiitett idegennyelvU iratok nem tulhosszuak és a ragasztása részéről ez különöséül nehézséget nem jelent, irányelvül állítanám fel, hogy — tekintet nélkül tárgyuk fontos v. kevésbe bé fontos voltára — az idegennyelvü iratok regesztája lehetőleg bő tartalmi kivonatot adjon. Tirscher Jolán