Levéltári Híradó, 2. (1952)
Levéltári Híradó, 2. (1952) 1. szám - FORDÍTÁSOK - Csernov–Bélay Vilmos: A levéltárügy története és szervezete a Szovjetunióban. Moszkva, 1940. Bevezetés. A levéltári dokumentumok tudományos-politikai és gyakorlati jelentősége / 1–9. o.
- 5 * nak és mennyire szUkséges felhasználni azokat a azoyjethatalom megerősítése érdekében. Lenin egész tudományos munkássága során széleskörűen felhasználta a dokumentumokat és példát mutatott abban, hogyan kell azokkal dolgozni. Ugyanerre tanit minket Sztálin elvtárs is. "A bolsevizmus történetének néhány kérdéséről" eimfl levelében* valamint a Szovjetunió történetéről és az újkori történetről készitett tankönyvbe vonatkozó észrevételéhen rámutatott arra, hogy miiyen feladatok^ állanak most a szovjet történészek, tehát a levéltárak előtt is és miként kell helyesen felhasználni a levéltári dokumentumokat. Sztálin elvtárs útmutatásairól^részletesebben lesz még szó a továbbiakban, a Szovjetunió levéltárügye megszervezésének tárgyaié sa során. III. Az emberi társadalom többezer éves. Ezalatt az idő alatt nem tulajdonítottak mindig ugyanolyan jelentőséget a levéltáraknak, és nem egyforma módon használták fel azokat. A legkorábbi osztály társadalmakban,-* a rabszolgatartó- és a feudális társadalomban - az uralkodó osztályok őrizték és saját gyakorlati eéljaik érdekében használták fel a levéltári dokumentumokat, annak a korszaknak dokumentumai rendszerint a rabszolgatartók és feudális földesuraknak a földbirtokra és a parasztokra vonatkozó jogait tartalmazták, vagy pedig egyes rabszolgatartóknak vagy feudális uraknak egymás között kötött megállapodásait foglalták iráaba. Tekintettel arra, hogy a dokumentumoknak gyakorlati felhasználása az uralkodó osztály politikai helyzetének megerősítését szolgálta, a levéltári dokumentumoknak ebben a korszakban is volt politikai jelentőségük. A feudális társadalom felbomlása után a kapitalista társadalmi rend következett. A burzsoázia lett uralkodó osztállyá. A kapitalista társadalom sokkal kulturáltabb- volt, mint a feudális. Kezdték a levéltári dokumentumokat gyakorlati jelentősegükön tulmeaőleg is megbecsülni és tudómányos célokra felhasználni. A levéltári dokumentumoknak tudományos felhasználása a kapitalista társadalomban a burzsoázia politikai uralmának megszilárdítását szolgálja, ez pedig azt jelenti, hogy a levéltári dokumentumok tudományos felhasználása politikai fegyver a burzsoázi kezében, bár a burzsoá tudósok megkísérlik letagadni a levéltárak politikai szerepét* A kapitalista társafalom megszűnte után a szocialista társadalom következik. Ez már létre is jött a föld egyhatodán. Amennyivel közelebb jutottunk a burzsoázi uralma végéhez, amelynek a munkásosztály a sirásója, annál elkeseredettebben harcol a burzsoázia fennmaradásáért. A burzsoázi a munkásosztály ellen folytatott harcában nem válogat az eszközökben. Eszközeinek egyike az olyan levéltári dokumentumoknak felhasználja, amelyeknek lep-