Levéltári Híradó, 2. (1952)
Levéltári Híradó, 2. (1952) 1. szám - CIKKEK - Komoróczy György: Tapasztalatok a Debrecen környéki kulákoknál lévő történeti értékű iratok begyűjtése terén / 47–49. o.
48 éppea félretett és nem a jövő számára megőrzött iratokról vm szó. Nehéz ráunni arra is, hogy a lakás milyen helyén vannak v az iratok J különös tapintattal kell élnünk a családokkal sseaben, annál is inkább, mert az államigazgatás képviselői irányi* ban inkább bizalmatlanságot mutatnak, mint előzékenységet* Debrecen város területén az anyagok felkutatásánál É%% #l •í-*** követtek, ho%y a Városi Pártbizottság politikai segitsége <atllett a Városi Tanács' oktatási osztályának támogatásával lga«g%«tói értekezleten szóvátettük a kérdést, és arra kértük a tantestületek tagjait, hogy a családlátogatások: során a régi iratokról is beszélgessenek a családok tagjaival, akiknek a figyelmét ezzel felhivják azok megőrzésének a fontosságára. Ízzel a módszerrel elért eredmény után már könnyebb helyzete van a levéltárosnak* aki a megadott cim alapján kiszállva, személyes rábeszélés és meggyőzés révén birtokába juthat az iratoknak. A tapintatos eljárásra azonban mindékor vigyáznunk kell, mert különben ki vagyunk téve annak, hogy valaki határozottan ellenséges szándékbél még azelőtt semmisiti meg az iratokat, mielőtt mi megláthatnánk, Snnek a munkának sok ága van. Ismernünk kell az egyts családok múltját s ehhez tanulmányoznunk kell a régebbi összeírásokat éf adórepartitiokat; ismernünk kell a családok mai helyzetét © feltétlenül támaszkodnunk kell a helyi pártszervezetvt«kintélyére ¥ valamint a tanitó helyzetismeretre. Ezeknek segitsége nélkül .idegenül állunk az egyes családok előtt, akik magátél értetődő mó don elzárkóznak előlünk. Az egyes családok számát, lakását számbavehetjük, "feltérképezhetjük", amiben a begyűjtési osztályok segítenek bennünket. Az eddigi tapasztalatok szerint^az iratok nagyrésze & feudális korból származik és éppen ezért fokozott a jelentősége* A kapitalizmus korában ugyanis a hatóságoknak már rendszeresebben kezelt irattárai voltak, tehát mind kevesebb az olyan Írásos emlékek száma, májaikat valamely közigazgatási hatóságnál akár mint fogalmazványt, akár mint rendeletet ne találnánk meg* És jelentőséggel birnak ezek az iratok azért is, mert különböző' szervek működését tükrözik. így találhatók közöttük céhbiaonyitványok arról* hogy valamely céhtag elszegényedett stb» Ez a céhek deklasszálódásának, szétesésének fontos adata; akadnak olyanokiamelyek egy-egy birtoktest zálogba vetését bizonyítják; akadnak olyanok, amelyek a jobbágyparasztok rétegződésének folyamatát tár* ják fel, a zsellérfogadás feltételeit; sőt egészen egyedülálló okmányok is találhatók, mint pl. egy XVI. századi kézirat,amelyet valamelyik őse a mai birtokosnak irt a magánjog, a házasságjog kérdéseiről. Kétségtelen, hogy sokrétű anyagot találhatunk ezekben a felkutatandó Írásokban^s igy a történettudomány számára hasznos eredményekkel fog járni, ha országos viszonylatban is kiterjesztjük a figyelmünket azokra a családokra, amelyekre eddig nem figyeltünk fel, de amelyek a helyi történetben mégis jelentőséggel birtak, mert a falu életében az ő ^za&uk volt a döntő, nekik volt a legnagyobb súlyuk és befolyásuk. Világos tehát, hogy múltjuk fejlődése kapcsán is őriznek emlékeket.
