Levéltári Híradó, 2. (1952)

Levéltári Híradó, 2. (1952) 4. szám - Scomburg, Gerhard–Halász Zoltánné: Sajtólevéltár: Archivmitteilungen, 1952. évf. 3. sz. / 65–68. o.

mégsem vehették fel a versenyt az újságcikkek kihágásával, amelyek mindig egy bizonyos, pontosan témára vonatkozóan vannak csoportosítva, mint pl. az 1945-46-ban lefolytatott földreformra stb. Törvényszövegeket, végrehajtási utasításokat, véleménynyilvánitásókat és szervek és pártok állásfoglalásait ilyenféleképpen éppúgy fel lehetett dolgosai, mint a különböző határidős feladatok végrehajtásának állásáról szóló jelentéseket, a közvélemény helyeslését és tiltakozását, kritikáját bizonyos eseményekkel kapcsolatban* Bz még kikerekítve a statisztikai adatokkal, irodalmi adalékokkal, mint elbeszélések, novellák, -ilyen ezernyi számos forrásból meritett "kivágat^gyüjtemény" olyan át fogó és szines képet ad az események folyásáról, amilyent a hivatalos dokumentumok alig adhatnak. A sajtólevéltár gyűjt tehát mindent, ami a sajtócikkekhez hasonló nyomdatermék, s egy szerkeeztőségnél, politikai pártnál vagy tömegszervezetnál a mindennapi munkához szükséges, kiértékeli az anyagot vagyis kikeresi mindazokat az eseményeket, amelyek levéltári megőrzésre méltók, kivágja azokat, felragasztja alkalmas alátétre, rendezi egy meglévő levéltári rendszer alapján, meghatározott tárgykörbe besorolja, miközben egy-egy közlemény jellegének megfelelően, gyakran akár külön példányban, akár utalásokkal több témakörhöz nyer besorolást

9 Ezután célszerűen tfeszef&zi normál Leitzféle, emelőrugós rendezőkben. A valóságban azonban nem ilyen egyszerű egy sajtóarchivum munkamódszere, mint ahogy azt első látszatra hinnénk. Ahhoz, hogy csak némileg is hiánytalanul tartalmazhassa bizonyos folyamatok adatait, valamint a rájuk vonatkozó legfontosabb kommentárokat, szükséges a jelenleg megjelenő - és persze á múltban már megjelent - leglényegesebb közlemények átfogó ismerete. Szükséges még eg^ jól átgondolt levéltári rendszer, minden a&y&g gyors megtalálásához; valamint jó viszonyulás a politikához, általános képzettség, hogy a sok anyagot naponként a maga tárgykörébe beossza, ós egyben a fennálló levéltári rendszert továbbfejlessze. Ami egyszer helytelenül lett beosztva, gyakran hónapokra és évekre eltűnik a süllyesztőben, és csak egy véletlen következtében jut napvilágra. Tehát mint láthatjuk, nagyonis minőségi munkáról van szó, amelyet nagy felelősségérzettel kell végezni. Az igy összegyűjtött anyag feldolgozása természetesen nem a sajtólevéltár feladata. B3 f

yüjjtése itt szükséges egy szerkesztőség munkája számára ehetőieg, bőségesen, ,,teljesseggel és aktuálisan. A mai sajtó és tájékoztatási szolgálat hatalmas terjedelme következtében természetesen óriási anyag keletkezik. Az anyag közzétételének egy módszere - melyet küiönöaen a Német Kortörténeti Intézet kiadásában megjelenő M

Dokum&ntation der Zeit" alkalmaz, - valamely történelmi eseménynek sajtóközleményeken kereszt'il olymódon való ábrázolása, mely azt az első kezdettől, fejlődésének főbb állomásain keresztül egészen a végóig nyomon követi, leirt vagy kimondott szót értekezésekkel, beszédekkel, aktákkal, dokumentumokkal és tudósításokkal támasztja alá, kommentárok, vezércikkek, olvasók levelei stb* mellett. Ez a módszer gyakorlatban mutatja meg, hogy milyennek kell egy sajtó-levéltári gyűjteménynek lenni. Természetes, hogy egy ilyen gyűjtemény, amely nyomon követi az eseményeket, olyan bőséges anyagot gyűjt egyegy történelmi folyaMTI-12991-53-NE