Levéltári Híradó, 2. (1952)

Levéltári Híradó, 2. (1952) 4. szám - Hadtörténelmi Levéltár Kuruckori Munkaközössége: A Rákóczi évforduló levéltári kutatásai / 27–29. o.

- 28 a Lymbus- és a Missilis- sorozat százakra menő kötegeit kellett átnéznie. A Bakóozl-gyűjtemény felállítása, illetve a Rákóczilevéltár kuruc anyagának rendezése a Rákóczi-év nagy levéltári eredménye. Tudományos jelentősége is iggn nagy. A Hadtörténelmi Levéltár a maga nagyszabású munkáját csak a vidéki levéltárak anyagának feltárásával végezheti el

# A kuruc-levéltáriigy harmadik fontos munka ága: a vidéki levéltárakban lévő forrásanyag teljességtől történő számbavétele. Ehhez a munkához kérjük vidéken lévő levéltáraink és levéltárosaink segítségét. A vidéki levéltári anyag számbavétele során elsősorban kuruc eredetit iratokra kell tekintettel lennünk. Kuruc tábornokok, ezereskapitányok gyakorta fordultak a kuruc kézen lévő megyékhez és városokhoz katonai és ellátási ügyekben, s ezek is sürü levelezésben állfitak velük, különösen a katonai kihágások eseteiben. A kuruc megyék és városok jegyző- és számadáskönyvei ennek a forráspontnak értékes, jórészt még felhasználatlan darabjai. figyelnünk kell arra is, hogy az ország egész területén hullámzik a kuruc háború, a megyék ás a városok gyakran gazdát cserélnek, s igazgatásuk is hol kuruc, hol labanc kézben van, sőt a kuruc és labanc vármegye párhuzamos működésére is talá- _, lank bizonyságokat. Gondosan vegyük számba a német katonaságból származó iratokat is, a labanc megyék és városok jegyzőkönyvei is értékes forrásaink. Vannak olyan városaink, amelyek sohasem kerültek kuruc kézre (Buda, Pest, Győr

2 Komárom, stb.) s ezért kuruckori anyagukat nem is igen vizsgálták eddig.«Ezek levéltárosai azonban figyeljenek fel az ujabb kutatások amaz érdekes eredményéire, hogy a labanc városok magyar lakossága átáll a kurucokhoz és csapatokat formálva velük együtt harcol. Magisztrátusaik megállapodásokat kötnek kuruc tábornokokkal, esapatvezérekkel, Pest városa magával a fejedelemmel is. Tehát a labanc városok %nyagában is rejtőzhetik értékes kuruckori anyag. A maguk idejében a legfontosabb kuruc iratok a fejedelem rendeletei voltak. Mi azért emiitjük az előbbiek után. mert e rendeleteket a megyék mindnyájan megkapták és ezért több példányban is fennmaradtak. Bár pl. a fejedelem 1704-évi újvári nyomtatott kiáltványa ma már csak egyetlen példányban ismeretes, Szabolcs megye levéltára őrzi. Fontosak azonban a megyék propoziciói és sérelmi iratai, s a fejedelem ezekre adott válaszai. Teljesen feltáratlan rendkívüli jelentőségű iratcsoport a kuruc adóztatás anyaga. Zemplén és Szabolcs szintt.rteljesen megőrizte az ónodi közteherviselésre vonatkozó összeírásokat és kivetéseket, de alig van olyan levéltárunk, ahol legalább »gy jegyzék vagy számadáskönyv ne utalna a katonai terhekre. A gazdasági természetű forrásokat méltassuk különös figyelemre • Külön figyelmet érdemelnek az u.n. visszatekintő források, pl. perek, vizsgálatok, végrendeletek kuruokori emberekre, viszonyokra, eseményekre vonatkozó adatai. Szinte átszövik a 18.század első felét az ilyen visszaemlékezések. Ha kezünkbe akadnak ilyenek, bocsássuk a kutatás rendelkezésére, vagy másképpen hozzuk nyilvánosságra. LOK.53-12,991.FT.