Levéltári Híradó, 2. (1952)

Levéltári Híradó, 2. (1952) 4. szám - Gerber, Rafael: A szovjet levéltárak tudományos munkássága és kiadói tevékenysége: Archeion, XIX–XX. k., Varsó, 1951. / 3–16. o.

- 15 la a gyakéfcristák ügyeivel kaposolatoaan és a "Kraszafcj ArÉiT" oimti folyóiratnak egy külön számát, a XIII. kötetét a gyakab-. rlatáknak szentelte. Az Ukrán Szocialista Szovjetköztársaság Közpoati Lmvéltára 1926-ban kiadott egyfcoteteVA gyek^briaták mozgalma Ukrajnában" óimmal

c amelyben a Gsernlgovi ezred felkelésének történeti forráaait tette közzé* A Központi Leréltár ezenkívül még számos, cári korszakbeli politikus emlékiratát adta ki, noTozeteaen Lamsdorf külügyminiszterét aki Miklós nagyhercegnek Tolt közeli munkatársa, torábbá K.Per00 államtitkárét, A,Polovoev áliaall«UW|

t Karopatkin hadftgyminiazterét, valamint Milukovét, aki az mmé*^

: japán háborúban Tolt az arcvonal parancsnoka, továbbá a forradalmi mozgalom renegátjának Tyihomirovnak emlékiratait. Z nézy utóbbi a "KraszntlJ Arhiv" oimti folyóiratban jelent meg, A levéltárak nagy figyelmet szenteltek a forradalmi mozgalom és a munkásmozgalom forrásai kiadásának, idevonatkozó anyagot éa iratokat 1905-ig terjedően bocsátottak közre, A Központi Történeti Levéltár leningrádi oaztálya kiadta többek között "A cárizmus az 1905 - 1907.évi forradalom elleni harcban.* oimti forráskiad ányt - melynek összeállítója a kiváló szakember: M.Aehun volt - valamint még számos egyéb munkát. A szovjet levéltárak a nemzetközi kérdések történetével kapcsolatosan is tettek közzé anyagot. így például az első vi- lágháboru alatti orosz-német és orosz-lengyel kapcsolatok történetére vonatkozó iratokat, továbbá II.Vilmos császárnak II. Miklós sárral folytatott levelezését. Tevékenyen vettek részt 3 szovjet levéltárak a 'Nemzetközi viszonyok as lmperlalíisras korszakában" eimtL nagyjelentőségű kiadvány sajtó alá rendezéaében - amely*kiadványt három sorozatban szándékoznak közzétenni. A központi és vidéki levéltárak számos kiadványa foglalkozik az Októberi Porradalom és a szovjetunióbeli polgárháború, valamint a szocialista építés történetével. A hitleri rsblóhódltó elleni nemzeti háború felkeltette a hadtörténet iránti érdeklődést és Így 1943-ban megjelenik az r

a forráskiadvány, amely az orosz ősapátoknak a poroszok felett az 1756-1762. évi háborúkban aratott győzelmeinek történetével foglalkozik. 1947-ben jelennek meg a kiváló oroaz hadvezérekre fonatkozó anyagokat közlő kötetek. Ilyen hadvezérek: Szuvurm*^ Kutuzov Bagratlon. Ugyanebben az évben adja ki a Krimi Körtet Levéltári Igazgatósága a Szuvorovra Potjerakinre, üs

a

kovra és Kutuzovra vonatkozó uj forrásanyag kötetét. A szövetséges köztársaságok levéltárai ezenkivUl forráskiadványokat jelentettek meg az egyes köztársaságok történetére vonatkozóan is. Bendkivtll fontos pozitív jelenség ss a tény, hogy a vidéki levéltárak la egyre gyakrabban publikálnak forráskiadványokat, ami a húszas években még ritkaságszámba ment. A szovjet levéltáraknak a forráskiadványokkal kapoaolatessa egyik legnagyobb vívmánya a "Krasznttj Arhiv? oimU folyóirat, amelynek egyedüli feladata a kisebb terjedelmű források kiadása volt, Húsz esztendőn keresztfa: 1988-től 1941-ig ennek s folyóiratnak 3,06 kötete jelent meg. amelyek tematikailag öezszegyttjtött különféle iratcsoportok, több mint eior tételét foglalják magukban. LdK,*f-18,f91,?T,