Levéltári Híradó, 2. (1952)
Levéltári Híradó, 2. (1952) 4. szám - Gerber, Rafael: A szovjet levéltárak tudományos munkássága és kiadói tevékenysége: Archeion, XIX–XX. k., Varsó, 1951. / 3–16. o.
- 11 bocsátottak ki, Egyedül csak a polgárháború történetére vonatkozóan 1954lg százötvenezer tematikai lapot készítettek. A levéltári anyagok tematikai szempontból való leltározása lehetővé tette az anyagnak tudományos és gazdasági eélokra való felhasználását. Egyidejűleg folyt ugyanis azon levéltári gyűjtemények leltározása, amelyeknél remélni lehetett olyan anyagot, amelyre a gazdasági szerveknek szükségük lehet. , A Szovjetuniónak az első ötéves tervek ifteje alatt bekövetkezett gyorsütemű gazdasági fejlődése megkövetelte a szo#jet levéltár*$jp>któl azt. hogy kutassák fel azokat az anyagokat, amelyekre a gazdasági szerveknek szükségtik van. A levéltárak dolgoznak az összövetségi Népgazdasági Tanács számára, a különböző központi igazgatóságok részére, az olajipar, a nehézipar, az ásványi ipar részére a geológiai intézetek és igazgatás számára, a hydro-meteorológlal bizottság részére, a Elbinszkl Kikötőigazgatóság részére és nagymértékben elősegítik Belsőázsiában az öntözési munkálatok végrehajtását, számos csatorna kiásását, továbbá anyagot gyűjtenek arra n.éz^9 f hogy a múltban hogyan fol: t az érckutatás, stb. 1934-ben az tJzoég Köztársaság levéltárai befejezték a Belsőázsiai érclelőhelyek kimutatásának feldolgozását a Szovjetunió Tudományos Akadémiája részére. Ugyanilyen munkákat fbly tattak a Krím félszigeten, valamint Szibériában is, amelyeknek következtében még egy útmutató, is jelent meg a szibériai érclelőhelyek és ásványi lelőhelyekre vonatkozóan. A tematikai leltározás a legfontosabb és legaktuálisabb kérdésekre Vonatkozóan rendkívül értékes levéltári anyagot biztosított mind a tudományos, mind a politikai és gazdasági élet területén. A szovjet levéltárakat minden oldalra kiterjedő tevékenységük: a levéltári anyagok biztosítása, az összes hivatalok, intézmények és az egész ország területén található üzemek levéltárai feletti felügyelet, az iratselejtezés ellenőrzése arra kényszeritette, hogy a nyilvántartás megszervezésének kérdését tudományos szempontból tárgyalják meg. Abból a célból, hogy az iratselejtezési munkában elkerülhetővé váljék a rendszertelenség ás állandó irányelvek és kritériumok határoztassanak meg. az irattárak és levéltárak e fontos munkaterületén, hozzáfogtak a Szovjetunióban az ügyiratok reszortjegyzekéinek kidolgozásához, tekintetbe véve azt, hogy az egyes dokumentáció-típusokat mennyi időn keresztül kell megőriznie A jegyzékek problémájának elmélyítését jelentette az, hogy a levéltárak az iratok olyan keretjegyzékeit készítették el amelyeknek irányelvül kellett szolgálniok az egyes hivatalok részére, így a levéltárak feldolgozták 1939ben a másodrendű fontosságú pénzügyi-anyagi beszámolási iratok, valamint a tömeges jellegű éa trafaret ++ «ny*g Jegyiekét, *•••••••••••••••••••••••••«•••••»•••••••» * A reezortíeiyeéfc feltehetően a nálunk selejtezési ügykörjegyzék nér^tí ismert fogalmat fedi (azerkj, * ++?ontoa Jelentését ezideig nam elkerült felderíteni. LOK,53-18,991,?§
