Levéltári Híradó, 2. (1952)

Levéltári Híradó, 2. (1952) 4. szám - Gerber, Rafael: A szovjet levéltárak tudományos munkássága és kiadói tevékenysége: Archeion, XIX–XX. k., Varsó, 1951. / 3–16. o.

- 5 lyóirat a levéltári terminológiára vonatkozó leningrádi tervezetet, valamint a tervvel kapcsolatos vitát. A papíranyag konzerválásával Zavjalov, Kovalevezkij és Kueenosz tiz isikké foglalkozik. Élénken érdeklődött az "Arhivnoje Djelo" A Középeurópa-i és Nyugateurépa~i levéltárak munkája iránt is és leközölte Lubimjenkö

9 Palszov, Gordon ©ikkeit a svédországi, németországi, franciaországi, angliai levéltárak munkájáról. Ezenkívül ismertetéseket közölt a levéltári folyóiratokból valamint a kiváló levéltárosak munkáiból, mint: Muller, Feith és Fruin, Fournier, tíenkinson. Casanova, Nordenbos. Serafin© Pistolese. A lengyel levéltárosokat különösen érdekli az a tény, hogy megjelentek az ismertetések: a kiváló tudós. Wlodzimiera Rezetátol Riabinin munkájáról a lublini állami levéltárról, valamint az uj lengyel levéltári kiadványokról; továbbá Walek professzor ismertetései Wierzbonski Vademeeum-járói és Konarski Újkori levéltártudományáról, végül megjelent Jodka ismertetése az "AreheiGn^-rólI Az "Arhivnoje Djelo" sok cikket közölt az areheográfia /az u.m..forrásközlés " legkiválóbb szakemberei: Andrejev, falek, Popov, Szerge^ev és Silov forráskiadványainak módszertanával és technikájával kapcsolatosan is. ' Bzenkivül volt a folyóiratnak egy levéltárak ismertetés sével foglalkozó része is amelyben megismertette a szovjet levéltárosokat az egyes állagok feldolgozásaival az e^yes gyűjtemények tartalmával, az egyes központi és vidéki levéltárak munkaeredményeivei és tapasztalataival. Az "Arhivnoje Djelo" a szovjet levéltárosok széles körét képezte ki a levéltári elmélet és levéltári gyakorlat kérdéseiben, mert a folyóirat leközölte mindazt a kötelező jellegű módszertani előírást, amelyet a levéltárosi munkával kapcsolatosan bocsátottak ki. Nevezetesen: 1./ A levéltári anyag rendszerezésére vonatkozó előírásokat; 2,/ a gyűjtemény meghatározásával kapcsolatos előírásokat; 3..'/ a levéltári leltár elkészítését tárgyaló előírásokat; 4./ a levéltári egység kialakítására vonatkozó előírásokat és végül 5./ a levéltári anyag nyilvántartásba vételéről szóló előírásokat. Az "Arhivnoj© Djelo* megoldást keresve a levéltártudomány alapvetően fontos kérdései számára kétségbevonhatatlanul fontos kincsestára az uj haladószellemű^ marxista levéltári tudománynak. Bgyébként nem ez a folyóirat volt az egyedüli, amelyet a szovjet levéltárak kiadtak. Az "Arhivnoje Djelö*-val párhuzamosan megjelent Oharkov-ban 1925-tŐl 1931-ig a ••Levéltári ügy" /"Arhivna Szpraya"/ oimü ukrán folyóirat, amelyet az Ukrán.Szocialista Szovjet Köztársaság Központi Levéltári Ig§*«gatósága bocsátott ki. A burzsoá levéltárüggyel szemben, ahol a levéltári kézikönyvek /tankönyvek/ osak egy-egy, illetőleg néhány szakember felfogásának és-tapasztalatainak eredményét tükrözik vissza és mintegy vitaanyagot tartalmaznak, amely azonban nem kötelezi a levéltárosokat munkájuk közben - a szovjet levéltáraknak más módszert kellett választaniok sokezres létszámot elérő dolgozóik képzéae céljából s ezt egységes, L0K~12991~53~Tné.