Levéltári Híradó, 2. (1952)

Levéltári Híradó, 2. (1952) 1. szám - FORDÍTÁSOK - Pankratova–Bélay Vilmos: Munkásmozgalom Oroszországban a XIX. században: II. rész / 24–28. o.

űiieére és fiiéitóságára utalé kifejezéseket és csupán hivatali' rangjukat hagytuk meg, Mindenütt, ahol sikerült megállapítani, kSíöljük a dokumentumok Írói és címzettjei kereastíevének kiea­difótttiit. Olyankor-, ha csak kivonatat -közlünk egyes dokumentumokból, a fajben R«g»önd$ák» hogy ^kivonat az.. fr l a dokumentum kihagyott részéinek helyere nem teszünk pontsort* és nem is magyarázzuk. esi; atg« Ea viszont csak ®gy részét közöljük a dokumentumnak, akkor a fejben megmondjuk^ hogy "ebből és ebbel a dokumentum­áéi., ".a kihagyott részt pontsorral jelöljük és annak tartal­mát rSviden elmondjuk *•lapalji jegyzetekben. Íz aX#i a sza­bály alél kivételt képeznek azok a dokumentumok,, amalyek a III. Osztály mükSáéséről szóló jelentést,- a csendőrtiszteknek a fel­ügyeletük alá tartozó kormányzóságok és kerületek helyzetére vonatkozó tudósításait* értesítéseit és jelentéseit tartalmaz­zák, minthogy a kihagyott részek ezen helységek társadalmi é~ letének legkülönbözőbb oldalait érintik P © ezeknek felsorolása • lábjegyzetbén nem volna célszerű. Ugyancsak magyarázat néír kUl elhagytuk a helyzetjelentések befejező részeit,, ahol a ren­dőr- és. osenddrtisztviselo'k abbeli kívánságukat fejezik ki,hogy ab'vélj ék a rendőrség létszámát a gyámegyedekben. A dokumentumok szövegét az uj helyesírás szerint adjuk.,A sza­vak rövidítéseit feloldjuk'és szSgletes zárójelbe tesszük.Csak a sorszámnevek esetében hagyjuk meg a számoknak betűkkel való kiírásáti de elhagyjuk a tőszémnelrek esetében. Kevés kivétellel valamennyi dátumot a régi naptár szerint adtuk meg- nevezete­sen olyan anyag kivételével, amelyet külföldi kiadásból vettünk át, itt u.i. mind a régi, mind az uj naptár szerint adjuk. A megjegyzéseket és határozatokat olyan formában &djuk,^ ami­lyenben azok a dokumentumom szerepelnek, de elhagyjuk az ügyinté­zési jellegű megjegyzéseket /:mint "olvastam" 5 "ad acta", "tu­domásul", stb,;/. A megjegyzés és határozat szerzőjét osak ab­ban az esetben adjuk m&g t ha azt meg lehetett állapítani, A legendában a következőket adjuk meg: a levéltár neve, amely az iratot őrzi, a dokximentum jelzete és első kiadása, Ha erede­ti az irat, azt nem mondjuk meg^ csak ha másolat, á dokumentum Írójára vonatkozó megjegyzéseket a lapalji jegyzetekben adjuk meg és magyarázzuk /:eredeti jegyzetek*/. A valóságos megjegyzéseket a sor alá tettük, ezek az adott kér­dés legszükségesebb magyarázatára szorítkoznak*. Nekik kell meg­mondani azt, hogyan végződött az ügy, néhány törvénycikknek tartalmát kell megmagyarázni, amelyek a szöveg megértéséhez szükségesek, s amelyelmek lényege nem világos az esemény elmon­dásából* Valamennyi, a dokumentumokban érintett cikknek megma~ gyarázása feleslegesen megnövelte volna a gyűjtemény .terjedel­mét* A melléklet, a fentebb emiitett, dokumentumokon kivttl, megadja a munkásmozgalom krónikáját, ame3,y részbén a közölt dokumentumok alapján* részben egyéb, a kötetbe fel nem vett, de kiemelt doku­mentum alapján készült. Ugyancsak a mellékletben tárgyalunk o-~ iyan sztrájkokat és zavargásokat, amelyeket a kor legális és il-

Next

/
Thumbnails
Contents