Levéltári Híradó, 2. (1952)

Levéltári Híradó, 2. (1952) 3. szám - Ort János: A Fővárosi Közlevéltárban folyó selejtezési munkáról / 72–76. o.

- 75 légii előterjesztéseit, a fegyelmi választmányi, ügyek iratait, s emiitett csekélyebb számuk miatt a gazdasági albizottságnak összes ügyeit, az O.F.B, által juttatott ingatlanok megterhelésével kapcsolatos kölcsönök irataival együtt, a telepitési, kisajátítási ügyeket, hajólevél-kiállitási, iskolai ügyeket /dijlevél, áliésbetöl«*r . tés/ és a belügyminisztériumi ügykörjegyzék államigazgatási szervek szervezete c. fejezetében megjelölt közigazgatási bizottsági vonatkozású ügyek iratait. A kiselejtezhető iratok mennyisége igy is legalább 75 #-ra becsülhető. v A munkásmozgalmi iratok kiválasztására az liflMI jegyzéke itt is megfelel és jól alkalmazható. Külön utalnunk kell arra, hogy a fegyelmi ügyekből nemcsak kifejezetten politikai vonatkozású ügyek kiválasztása indokolt. A tanonciskolái tanitók fegyelmi iratai is tar1 talmazhatnak e tárgykörbe vágó forrásanyagot. Pl. a Fővárosi Tanoncotthoni igazgató fegyelmi ügyét emberölés büntette miatt kellett elrendelni. A csatolt vizsgálati iratokból kitűnik az áldozat, egy tanonc, akit igazgatója seprűnyéllel ugy megvert, ho^y pár óra múlva kiszenvedett. A Horthy-kor tanoncbánásjoft|Jéia ennél szemléletesebb példát alig találhatnánk. A közigazgatási ágak állapotáról szóló havi, félévi-időszaki jelentésekből átvizsgálásunk sorén külön kijegyezzük a kitűnőbb munkásmozgalmi vonatkozású adatokat, melyek főleg a rendészeti fejezetekben és Budapesten a főkapitányi jelentésekben találhatók meg. Végül a munkásmozgalmi ügyek kategóriájába sorozhatjuk a^tanácsköztársasági rendeleteknek és néptörvényeknek megszüntetésével kapcsolatos vitás ügyek iratait is, ahol eseményleirésok és jellemző adatok találhatók. /Pl. a Tanácsköztársaság utáni kilakoltatások adatai vitás adóügyekben/. Tematikai kijegyzésre mint jellemző forrásanyagot említjük a kártalanítási eljárással kapcsolatos kisajátítási iratokból a nagyobb városrészek /utcák, területek/ rendezésére vonatkozó tigydarabokat, főképp a részletes rajzokat, s tervmellékleteket is tartalmazó iratokat, A közigazgatási ügyek és ügykörök fővárosi vonatkozásban egy igazgatási szerv ügyintézésében a leirt jellemző változásokat mutatják, de az ügyek állandóságával sehol sem találkozhatunk. Az egyes időszakokban felbukkanó .ira^tfajtáknél vagy csoportoknál a korra jellemző ügyek megtartására kell törekednünk.V Előfordul a Közigazgatási Bizottság irattáréban másodfokon elbirált tömeges cselédügyi psnaszok iratainéi hogy a :

panasz lényegére ass;. ügyirat semmiféle feljegyzése nem utal. Az elsőfokon eljáró kerületi rendőrkapitány végzését a közigazgatási bizottság "indokainál fogva" mindig jóváhagyja és az alapiratokat a panasz beadványával együtt visszaküldi. Csak a panasztévő és panaszolt neve változik az előkészített nyomtatványon. Ha az iratokat ilyen esetben mind kiselejtezzük, az irattárban semmi nyoma nem marad a közigazgatási bizottság intézkedésének. Annak, hogy a fővárosban tömeges cselédügyi panaszok voltak, azokat mindenkor a "cselédek" tették a kerületi rendőrkapitányság végzése ellen, s sztereotip elintézése a közigazgatási bizottság részéről mindig az alapfokú döntés puszta jóváhagyása volt. Alig mellőzhetjük, hogy az ilyen iratok kiselej^ tezéséről, melyek éppen tömegükkel jellemző dokumentumok, mintadarabok megtartásán felül a hivatal történetére, s ügymenetére vonatkozó feljegyzéseinkben említést ne tegyünk, a kutatók tájékoztatására.