Levéltári Híradó, 2. (1952)

Levéltári Híradó, 2. (1952) 3. szám - Páhi Ferenc: Iratselejtezési tapasztalatok / 61–65. o.

teendő. Persze 825 értekezleten nem azok vettek részt, akik selej­teztek és igy erről nem'volt. tudomásuk', - a rendeletet talán el sem olvasták. A^közigazgatási^hatóságok selejtezése már többé-kevésbbé befeje­zést nyert. Az értekezletek helytelen megszervezése csak a mi mun­kánkat tette nehezebbé. Azonban végső eredményben a selejtezés az előírtaknak megfelelően történt meg és elérte azt a célt, hogy igen jő anyagot eredményezett a MMI-nek. * ' • Másik nagy terület a vállalati és iskolai selejtezés. A vállalati selejtezéseknél még a jól-rosszul megszervezett se­lejtezési értekezletek is hiányoznak. Az előkerülő anyag telje­sen ismeretlen előttünk, akik eddig úgyszólván csak közigazgatási anyaggal foglalkoztunk, áppen ezért komoly feladatot rő ránk a vállalati selejtezések ellenőrzése. Nagy együttérzéssel gondolok azok felé a Kartársak felé, ahol nagyobb arányú vállalati selej­tezés folyik. Bizonyéra rá fognak mutatni Ők az e téren tapasz­talt hiányosságokra. Az iskolai selejtezések befejeződtek a közlevéltár gyűjtőterületén. Az ellenőrzés folyamatban van és ennek sorén bőséges tapasztalatot áll módomban szerezni. Bár a K.M. rendelet erről nem intézkedik, mégis célszerűnek lát­tam a közigazgatási selejtezés analógiájára itt is városi és járá­si selejtezési felelősök kijelölését. A megyei oktatási osztályt sikerült meggyőznöm ennek szükségességéről és igy városi, illetve járási felelősök bevonásával végzem az ellenőrzést. Az ellenőrzés könnyebb is.'A felelősök helyismerettel és személyi kapcsolatokkal bírnak és igy nincs szükség arra, hogy keressem, melyik iskolánál van az igazgatói iroda, hol lakik az, aki illetékes és tud a se­lejtezéssel kapcsolatban felvilágosítással szolgálni, a felelős segit átnézni az iratokat, összefogja a város, illetve a járás ügyeit és$ nem utolsó sorban, esetleg jármüvet te tud biztositani. Jő lenna, ha a rendelet ilyen irányban a jövőre vonatkozólag ki­égés zittetmék. Itt jegyzem meg, hogy a vállöletoknál is fcivánatos lenne és eredményesebbé és könnyebbé tenné a selejtezés ellenőr­zését valami ehhez hasonló szervezet kiépitése. Egyes iskoláknál igen nagy és összefüggő iratanyag van. Igy pl.. a szegvéri iskolánál 1869-től, tehát az 1868:XXXVII. t.c. életbe­lépése óta megvan folyamatosan és rendezett állapotban az irattár. Itt az ügykörjegyzéket igen tágan alkalmaztam. A kiselejtezett iratokból csak az egészen lényegtelen és ballaszt anyagot hagy­tam a selejtben, a többit visszarakattam a helyére. Célom egy teljes - az elemi iskolákra vonatkozó - irattár beszéllitésa a levéltárba. Ez az irattár az Összes létezett elemi iskolákra, azok fejlődésére, tanmenetére, tantervére, az átlagos iskola szer­tárára, tankönyveire, őrabeosztására, a tantestület tagjai közöt­ti szokásos torzsalkodásra, az iskolaszéki és gondnoksági elnök szerepére és az iskolára gyakorolt befolyására - mintául szolgál­hat. Ugyanezen iskolánál 1854-től a naplók, illetve anyakönyvek is megvannak.

Next

/
Thumbnails
Contents