Levéltári Híradó, 2. (1952)

Levéltári Híradó, 2. (1952) 3. szám - Fára József: Az 1952. évi általános iratselejtezés / 33–46. o.

- 42 A vidéki levéltárak tevékenysége azonban nem szorítkozhatott csak a selejtezés helyes vagy helytelen volténak ellenőrzésére. Resztvettek a selejtezés előkészítő munkálataiban, megjelentek azokon a megyei és járási megbeszéléseken, amelyeken a megyei, illetőleg járási selejtezési felelősek a selejtezés irányitésaban, s a selejtezési munkák elvégzésében résztvevő dolgozőkat oktatásban részesítették. A tanácsok a levéltáraktól várták azt, hogy a megbeszéléseken kioktassák a selejtezés gyakorlati elvég* zésére a dolgozókat, irányítást adjanak azoknak. A levéltárak ezt meg is tették. Az előkészítő munkálatokon túlmenően a selejtezések folyamén ál* lanti5 kapcsolatot tartottak fenn a megyei és járási tanácsok selejtesééi'felelőseivel és részt is vettek azok munkájában, sőt, ahol azok munkájánál lanyhaságot vagy éppen nemtörődömséget tapasztaltak, a megyei tanácsok végrehajtóbizcttságánál el is jártak az ilyen jelenségek megszüntetése érdekében. A selejtezési munkák^helyszíni ellenőrzésénél legtöbbnyire gyakorlati oktatásban részesítették a dolgozőkat, maguk is resztvettek a selejtezésben, s a legtöbb helyen ömlesztett állapotban levő iratanyag rendezésében, sőt megtörtént több esetben az is, hogy kisebb iratanyag rendezését és selejtezését maguk a levéltári kiküldöttek ott a helyszínen elvégezték. Minthogy a Belügyminisztérium a tanácsok selejtezésének kezdő időpontjait megyénként külön-külön állapította meg, mód és alkalom nyilt arra, hogy azokban a megyékben, amelyek április hó 1-ével kezdték meg ez iratselejtezést, az ellenőrzések is korábban megindulhassanak s ez ott tapasztalatakat a többi későbben meginduló selejtezéseknél hasznosítsuk. A levéltárak általában kéthetenként vagy nagyobb időközönként tettek jelentést az ellenőrzés folyamán szerzett tapasztalatokról, ugy hogy a selejtezés általános megkezdése után, május végére képet lehetett alkotni a selejtezés szembeötlő hiányosságairól, hibáiról, a felmerülő kérdésekről. A jelentések alapján mér május végére, június] elejére nagyjából a következőleg alakul ki a selejtezések képe.' A szervezés megindítása jelentette a selejtezés előkészítését. A megyei selejtezési felelős ki kellett hogy jelölje a járási, városi, községi selejtezési felelősökéi. Gondoskodnia kellett a járási, városi selejtezési felelősök megfelelő oktatásáról. s viszont ezeknek a községi selejtezési felelősök oktatáséról. Ott, ahol ez nem történt meg. nagyrészt ez illető selejtezési felelősök hibájából maradt el, ezért több helyütt szükségessé vált ezek leváltása. Ez a szervezetlenség, vagy a selejtezés iránti teljes közömbösség, nemtörődömség okozta legtöbbnyire^ hogy igen sok helyen nem indult meg a kitűzött időben a selejtezés, /ltalánosán észlelt jelenség a munkaerők hiánya, az alkalmazott munkaerők tájékozatlansága, járatlan volta, ismerethiánya, vagy hivatali elfoglaltsága.