Levéltári Híradó, 2. (1952)
Levéltári Híradó, 2. (1952) 3. szám - Fára József: Az 1952. évi általános iratselejtezés / 33–46. o.
40 Selejteséé folyt & Pénzügyminisztérium iratanyagában íé\ ahol azonban a munka szervezetlensége és meg nem felelő dóig oi.dk beosztása miatt a selejtezési munkálatokat ideiglenesei felfüg? esztették az 01 részéről kiküldött levéltári ellenőrző közbeepésére, A Postaügyi Minisztérium két évfolyamnyi terjedelmű iratanyagának megnyugtasd mődon valő selejtezése befejeződött. A minisztériumok és országos főhatőságok központi ügyvitelében keletkezett iratanyagának selejtezésénél általánosságban azt észlelték az ellenőrző kiküldöttek, hogy ez újszerű feladat megoldé- * && nagf nehézségeket okozott. Ott, ahol a levéltéri kiküldöttek még a munkálatok megindulása előtt megbeszéléseket folytattak, segítséget nyújtottak a munka megszervezéséhez és a megindításkor részt is vettek a munkálatokban: ott sokkal sikeresebben-indult meg ós nagyobb zökkenő nélkül folyt le a selejtezés. * Azt is tapasztalták, hogy a gyakori látogatás, a selejtezőkkel folytatott többszöri megbeszélés, a felvetett kérdéseknek meneteközben valő megoldása, mennyiségileg is, minőségileg is eredményesebbé tette a selejtezést. Felvetődött probléma volt különösen az ügyvitelben továbbra is szükséges, ki nem selejtezhető iratok kérdése. Itt két megoldást is láttunk/ főbb minisztérium, különösen azok, ahol kisebb számban fordultak elő ilyen iratok, lemondtak arról, hogy azokat a saját irattárukban visszatartsák, hanem átadták a levéltárnak* Másutt ragaszkodtak az ügyvitelben továbbra is szükséges iratok megtartáséhoz, azokat, ha mennyiségük lehetővé tette, étiktatták, hs nagyobb mennyiségben voltak, vagy a megtartott iratokat foglalták jegyzékbe, s a segédkönyveket, a levéltárnak a többi irattal együtt átadta^, vagy fordítva jártak el. A jövőt illetően tanulságul megjegyezhetjük: a selejtezési munkát jól elő keli készítenie Az előkészítés sorén végezzük el a részt* vevők informálását, a selejtezést lehetőleg az anyag legjobb is-* merői végezzék, az egyfajta iratokat változatlanul ugyanazon dolgozok selejtezzék, ott, ahol lehetséges és szükséges, végezhessenek ügyiraton belüli selejtezést. A minisztériumok selejtezési munkálatai során nem épületes példával is találkoztunk, amikor a selejtezési felelős a MMI és a le* véltér megkerülésével indította meg a selejtezési munkálatokat s azokat olyan dolgozőkra bizta, akik teljesen tájékozatlanok voltak az iratok forrásértékét illetően. A tudomásra jutott szabálytalan eljárás miatt a LOS a szükséges lépéseket megtette. Budapesti viszonylatban másik két vonalon is megindult a selejtezés ás annak ellenőrzése is. A Fővárosi Tanácsnál és a kerületi tanácsoknál az ellenőrzést a fővárosi Közlevéltár olyképp látja el, hogy dolgozói között felosztotta területi referenciák mintájára a gytyjt5területén folyő selejtezések ellenőrzését, Üagy feladatot jelent a Budapest területén lévő vállalatok selejtezésének ellenőrzése amit a LOK válllalt magára, miután azok iratanyaga az u.n. Gazdasági Levéltárba kerül egyelőre be*-