Levéltári Híradó, 2. (1952)

Levéltári Híradó, 2. (1952) 3. szám - Oltvai Ferenc: Az orosz–magyar történelmi kapcsolatok és a munkásmozgalom története levéltári dokumentumainak kutatásáról / 25–27. o.

* 26 ­A központi útmutatás főleg oroa«-magyar kapca ólatokra vonat közi anyag felkuirfcáeát tűzte ki célul. Természetes a sortban,' hogy ha már átvizsgáltuk az anyagot, kiemelttik a munkásmozgalomra yönat­koző dokumentumokat Is. A kiemelt anyag.ot ez^k szerint két cso* ; portra is választottuk szét. Június 11-én kelt zárójelentésemben•*.-'•• /4 nappal a Határidő lejárta előtt/ a munkásmozgalomra 90, az crosz-msgyjtr kapcsolatokra Ik csőmét állítottam Össze. A Munkásmozgalmi Intizet kiküldöttei és központunk előadői időn-* ként felülvizssíiták a munkát. Ezzel komoly segítséget adtak,meg­adták az anyag szétválasztásának, csoportosításának szükséges irányelveit, darabonként vizsgálva az anyagot, számos utalást a$tak á munkásmozgalom történetére. Értékes tape ez tálat okát sze­reztünk tőlük amelyek előmozdították továbbfejlődésünket. Fel nem becsülhető az a kapcsolat, amely az MBfl kiküldötteivel ez alatt az időszak alatt kiépült és megerősödött. Ha nem lett volna még önbizalmunk, ugv az elvtársak azt megteremtették, buzdításaik­kai, tani tilsaikkal, sok esetben a helyes irányba terelés szempont­ja megadáséval kiemelték az egész levéltér-ügyet. Itt emlitem meg. hogy a kutatáshoz lelkesedés is kell, mint minden munkához, tudjái ezt a kutatok, be.műnket az lelkesitett, hogy egy-egy dokumentum is aegitheti a szocializmus építését. Munkánkat a városi t^náca. p£rtezervezet és a városi tanács vb, vezet5i is áríe.kl.ődé.ssel es megértéssel kisérték. . - ^rdfe^lódé^likot ki is használtam azzal, hogy szá­mos alkalommal beszámoltam nekik az érdekesebb dekumantúrnőkről, különösen azokról, amelyekhez elmúlt*küzdelmes éveikben nekik is közük volt. Ennek íössön^etiük, he^y a várcsi tanács vb. alelnöke Tcmbécz Imre elvtárs iratgyűjteményének egyes darabjait át is ad­ta, Gyűjtöttünk élő személyektől ie, igy Makón Farkas Imre volt direktóriumi elnök elvttlrsat kerestem fel, aki szívesen rendelke­zésemre bocsátotta elítélésére venatkozd iratait. Olyan személyes jellegű irata is volt, amely szerint a szovjet városparancsnok neki mindenben segítségre volt, hivatalos kötelességén tulmenőleg abban hogy a közigazgatást ujbol szervezze. Segitettünk magun­kéi: olyan esetben is, amikor nem volt, vagy csak alig volt iratunk. Tudomásom volt arrél f hogy Szegeden két orosz is letelepedett az " első világháború előtt és szerejjet vittek 1919-ben a ^zegeái &£** re!; tóriumban. Az e^yi* özvegyének kihallgatáséval állapitcttam meg, hogy mindketten az 1905, évi forradalmat követő üldözés elől meneküllek Magyarországra. Ebben az esetben a felvett jegyzőköny­vet csatoltam. Az özvegytől tudtam rapig; részleteket a Horthy-fasiz­mus alatti helyi .ellenállásról, Egy ilyen hosszabb ideig tárté kutatómunka alatt, mint amilyen ez volt,, fontos a tájékoztatás, Magam a központi utasitásnak megfe­lelően kéthetenkint röviden összefoglaltam a kutatás állását és értékeltem az anyagot. Időnkénti értékelésemben és a zárőjelen­téöfcmben iratcsoportok szerint poroltam fel, az átvizsgált anyagot. Lz orcaz kapcsolatokra vonatkozó- dokumentumokét darabonként tár­gyuk szerint soroltam fel, Meg emlitem még, hogy egyes, egy tárgy iratait magában fegielŐ teljeniretesOBáiafc útmutató szöveggel lát­tam el, 10 csőmének szerkesztettem útmutató szöveget, amelyet a csőmé fedőlapja alá helyeztem. Pl. a csánádmegyéi alispáni közig. . iratoKból kiemelt egyik csőmé a közs'égsfc-proletárdiktatúra ideje . alatti történetének leiráeára vonatkozó iratanyagot tartalma,za.^ Az utmutatő lapra fel jegyeztem, a cso.:o létrejötte körülményeit.

Next

/
Thumbnails
Contents