Levéltári Híradó, 2. (1952)

Levéltári Híradó, 2. (1952) 3. szám - Vörös Károly: Levéltáraink részvétele a Történész Kongresszus előkészítésében / 22–25. o.

- 84 anyag egyrészt a közvetlen szovjet-magyar kapceoletokra vonatko- ! ZÓIag tartalmazott értékes adatokat, de hasonló módon igen jelen** tAs adatokat nyújtott általában a magyar munkásmozgalom Horthy-* korszakbeli törtenetéhez le. Az aktokból kiderül, hogy 1905-1906^ ben az első eresz forradalom idején, de még inkább a Kegy Oktőbéri Szocialista forradalom óta a magyar dolgoz(5 népnek elnyomói ellen a megver munkásosztály éltal vezetett harca milyen nagy mértékben támaszkodott ez orosz, illetve szovjet forradalom tapasztalataira, példamutatásaira, s miiyen hatalmas erőt nyert a Szovjetunióban folyó szocialista építőmunka csodálatos eredményeiből. Í

kutatások a mi közvetlen levéltéri munkánk vonalán is igen fgy jelentőségűek voltak. levéltárosainknak alkalmuk volt megismerni levéltáruknak eddig legelhanyagoltabb, legkevesebb figyelemben részesített iratanyagát, a Horthy-korszak iratait. Al«kalmük volt megismerni ennek a nagy tudományos és politikai je» lentőségét s- ez a felismerés, valamint a gyors átnézés sorén szerzett tárgyi ismeretek remélhetőleg négy segítségükre lesznek a most meginduló levéltári selejtezések végzésében is. A legnagyobb jelentőségű következménye azonban a kutatásoknak ler véitéri munkánk szempontjából az volt, hogy a munka sorén a magyar levéltérügy történetében elsőizben minden magyar közlevéltárra kiterjedi! munkeverseny-mozgalom született meg. A Szeged Városi közlevéltár versenyfelhívása nyomán néhány napon beiül majdnem valamennyi közlevéltárunk bekapcsolódott a kutatások eredményességéért inditott nagyszabású munkaversenybe. Néhány levéltárunk volt csupán, mely a versenyben .- vagy kedvezőtlen személyi feltételei, vagy anyaghiány miatt résztvenni nem tudott, Jfiesieges rámutatni annak a körülménynek igen nagy jelentőségére, ROfy*3 levéltárak között meginduló első munkaverseny éppen a szovjet-magyar kapcsolatok kutatásának sorján bontakozott ki. Matatja azt, hogy levéltári dolgozóink mennyire átérzik annak jelentőségét, hogy levéltári anyaguk közkinccsétételévei és nyilvánosság elé bocsátásával a szocielizmust épitő magyar nép száméra oly döntő jelentőségű szovjet-magyar baráti kapcsolat még sokkal szo~ fcsabbá füződéset segitik elő. A munkeverseny kiértékelése a Magyar Munkásmozgalmi Intézettel egyetértésben a kutatások befejezése után a legrövidebb időn bellii megtörtént. A verseny első helyezettjei: a Szeged városi és a Pécs városi közlevéltár igen nagy anyagot adott ét a kutatóknak, Munkájuk értékét különösen fokozza az a körülmény, hogy kutatásuk 9 levéltárnak igen sok sorozatéra kiterjedt, széleskörű volt és hogy a kutatás szempontjából számbajöhető anyagot is a lehető legszélesebben értelmezték: helyesen ismervén fel azt az összefüggést, mely a közvetlenül bebizonyítható szovjet-magyar kapcso** fátokon tul^ a magyar munkásosztály nercét a nagy szovjet példának követésevei Összefűzi. Ugyancsak nagyon ezép anyagot adott kutetás számára a spk kjiiönfele munkával rendkívül elhalmozott és ekkor még személyzettel is szűken álló Győr-Sopron megyei közievéltér, ahoi a dolgozók az anyag jelentős részét társadalmi munr iában gyűjtötték össze, A harmadik helyen álló Fejérmegyei és Pebrecen vámosi kösle-véltár he kisebb területen, illetve jobb személyzeti viszonyok között is, de munkájának rendkívüli lelkiismeretességével és precizitásával tűnt ki. Külön ki kell emelni ©.Tasmegyei közlevéltárat, ahol a levéltérvezető katonai szolgáieta miatt nem vehetett részt a munkában, de a munkaerők és rak-