Levéltári Híradó, 2. (1952)

Levéltári Híradó, 2. (1952) 2. szám - FORDÍTÁSOK ÉS ISMERTETÉSEK - Genkina, E.–Bélay Vilmos: Az Októberi Forradalom és a Szocializmus Építése Központi Állami Levéltára. Útmutató. V. V. Makszakov szerk. Moszkva, 1946. / 84–89. o.

- 88 tanulmányozása terén* Előtérbe kerültek az olyan könyvek és publikációk, amelyek főleg a háborús események menetét világi tják meg, a hadicselekményeket taglalják és aránylag sokkal kevesebbet tanulmányozták a szovjet államnak az országon belül végzett munkáját, a szocializmus épitését a hadikommunizmus éveiben. Ilyen módon még az 19^7-1920. években is akad egész sereg olyan nagy jelentőségű,kevéssé tanulmányozott-és az irodalomban eddig meg nem világitott kérdés, amely várja a kutatóját. Az 1920. utáni korszakot,vagyis a polgárháború befejezése utáni korszakot még távolról sem eléggé tanulmányozták történészeink. Gyakran lehet olyat hallani, hogy a történelemnek hozzánk közeli korszaka már nem történelem, hanem jelenkor. Ez a nézet mélységesen hibás és téves. Igaz, hogy a történész, ha országunk története legújabb korszakának tanulmányozásához fog, gyakran az úttörő és felderítő szerepét vállalja, aki utat tör a későbbi, mélyebb kutató számára. Ismeretes, hogy a f randid forradalom történetével foglalkozó legfontosabb munkákat már az 1820-as években megirták és kiadták /Mignet, Thiers/ és a 30-as években adták ki a forradalom történetének rendkivül értékes Buchez-féle forrásgyűjteményét /40 kötetben./. A történelem menete a XIX., százaáfban sokkal lassabb ütemű volt, mint a XX. században és a történéti fejlődés üteme az Októberi Szocialista Forradalom után még sokkal jobban meggyorsult, ügy látszik, hogy még sokkal hamarabb válik történelemmé a közelmúlt. Kell, hogy a fiatal szovjet nemzedék ismerje államának történetét, a Szovjetország fejlődését és növekedését, óriási érdeklődés nyilvánul meg külföldön És e kérdés iránt, Most az egész világ érdeklődik,a szovjet nép és a nagy Honvédő Háború győzelme, az "orosz hatalom titka" iránt, annak a kősziklának keletkezése és megszilárdulása iránt,amely szétzúzta a német fasizmus és a japán imperializmus rohamát. Mindez sürgősen megköveteli azt, hogy nagy kutatómunkával foglalkozzunk történetünk szovjet borszakával és ezért az ütmutat|megjelenése több, mint időszerű. Nemcsak az a fontos, hogy több és alaposan dokumentált monográfiát készitsünk. Teljes erővel jelentkezik az a követelmény, hogy adjunk ki olyan dokumentum-gyűjteményeket, amelyek hasonlatosak a korábbi évek alapvető publikációihoz /az archeográfiai bizottság aktáihoz, stb./. Arról van itt szó, következéskép, hogy rendszeresen publikáljunk dokumnetumokat az Októberi Szocialista Forradalomra, a polgárháborúra és a szocializmus épitésére vonatkozólag. Dokumentum-gyűjtemények összeállítása nemcsak a központi, hanem a helyi köztársasági és területi levéltáraknak is feladatuk. Reméljük, hogy a központi levéltárakat ismertető Útmutatókat követni fogja a fontosabb helyi levéltárak rendbehozása, rendezése, es útmutatóik kiadása is. 52-10.831/Rné.