Levéltári Híradó, 2. (1952)

Levéltári Híradó, 2. (1952) 2. szám - FORDÍTÁSOK ÉS ISMERTETÉSEK - Genkina, E.–Bélay Vilmos: Az Októberi Forradalom és a Szocializmus Építése Központi Állami Levéltára. Útmutató. V. V. Makszakov szerk. Moszkva, 1946. / 84–89. o.

- 87 1./ A Szovjetek összszövetaégi Kongresszusa, a Szovjetunió Központi Végrehajíő Bizottságának ülései, a Szovjetunió Központi Végrehajtó Bizottsága elnökségének anyaga 1922-1937* /18.938 őrzési egység, a Szovjetunió szovjetjeinek első kong resszusától a szovjetek VIII, rendkivüli kongresszusáig bezárólag/; 2./ a Szovjetunió népbiztosai tanácsának anyaga Í923* 1933f 19*670 őrzési egység; 3«/ A Szovjetunió tf#pbiztosai Tanácsa mellett működő munkaügyi és védelmi tanács 1923-1933-ig /19*670 őrzési egység/; 4./ a Szovjetunió Népbiztosa Tanácsa és a Munka és Védelem Tanácsa mellett működő különféle bizottságok és választmányok anyaga* Ezek közül különösen érdekes a tervhivatal ... /Goszplan/ 1921-1927. közti anyaga/8030 Őrzési egység/; 5./ a Szovjetunió népbiztosainak anyaga a külkereskedelmi népbiztosság, 1917-1923 /3787 őrzési egység/, a közlekedési népbiztosság /l917-1927/ /6059 őrzési egység/J? pénzügyi népbiztosság 1917-1926</l7.903 őrzési egység/; a munkás-paraszt ellenérzés népbiztossága /1918-1932/ 67.696 őrzési egység, az öeszszövötségi Népbiztossági Tanács 1917-1926 /19.172 őrzési egység/ és a többi; 6./ az OSzSzSzK szovjetjeinek kongresszusa, az összszövetségi Központi Végrehajtó Bizottság /VCIK/ üléseinek anyaga a II«-tól a XVII. kongresszusig, az összszövütségi Központi Végrehajtó Bizottság titkárságának anyaga 1917-i93o, az ügyigazgatóságé abból az időszakból, amikor M.I. Kalinin volt a VCIK elnöke >*1919-1926/,

: az-QSzSzSzK VCIK-ja különböző bizottságainak és választmányainak az anyaga, valamint a VCIK agitéciósvonatjainak és agitációshajóinak anyaga, tulnyomólag az I9I8-I92I. közti időszakból, /a íeninről elEevezett vonat, az "Októberi forradalom", a "Vörös Kelet" stb./ az OSzSzSzK Képbiztosi Tanácsának fondjai; 1917-1937 /31.650 őrzési egység/. Az OSzSzSzK Népbiztosi Tanács ügyigazgatósága, titkársága és irodája, a távirati iroda, 8./ az OSzSzSzK Népbiztosi Tanácsa népbiztosságai, bizottságai és választmányai anyaga. Köztük legfontosabb az OSzSzSzK nemzetiségi népbiztossága anyaga 1917^1924# /2597 Őrzési egység/* a termelési népbiztosság Í917-I924. /56»539 őrzési egyésg/, a földművelési nópbiztosságé 1917-1925. /5035 őrzési egység/. Ez természetesen távolról sem teljes felsorolása annak az anyagnak, amelyet az Útmutató tárgyal, de elég arra, hogy belőle az ott ismertetett források terjedelmét és jelentőségét megértsük. Nem lehet ennek az Útmutatónak megjelenését csak ugy értékelni, mint egy hasznos, megbízható és gondosan összeállított tájékoztatást a CGAÖR anyagáról. Ennek a könyvnek éppen az a jelentősége, hogy nagyobb és komolyabb feladatokat állit a szovjet történészek elé. Mintha csak kitárná a levéltár a tudományos munkatársak előtt egész gazdagságát és hivná Őket kutatómunkára, megtéve a maga részéről minden telhetőt, hogy ezt a munkát a levéltári dokumentáció tartós alapjává tegye. A szovjet korszak történetének tanulmányozása eádig kissé aránytalanul fejlődött. Sokat tettek az Októberi Szocialista Forradalom és a polgárháború történetének megvilágítása ós mélyreható 52-10.831/Rné.