Levéltári Híradó, 2. (1952)

Levéltári Híradó, 2. (1952) 2. szám - FORDÍTÁSOK ÉS ISMERTETÉSEK - Hajdu Tibor: A. A. Silov: A XIX. század és a XX. század dokumentumai publikációjának vezérfonala. Szerk. G. Kosztomarov. Moszkva, 1939. / 74–84. o.

- 79 b./ Jalzet. Könyvtári anyagnál a könyvtár, és azon belül a gyűjtemény neve, a dokumentum könyvtári jelzete. /Levéltári anyagnál? levéltári hatóság /nálunk ilyen csak egy van, a 2*GK, tehát felesleges megjelölni/ a levéltár neve, a fond neve, fond része /tetei, stb./ amennyiben ez érdekes, az őrzési egység /alapszám/ neve, feltétlenül közitfedő az alapszám éve, maga az alapszám* annak része /3 kötet, 2 rész/ és lapszáma. /Ez utóbbi feltételezi azt, hogy az iratok le vannak számozva*/ A f ond nev© heiyett ne irjuk a számát 0 Ha egy alapszámból több iratot közlünk egymásután, felesleges mindig külön megjelölni a fondot, stb. c./ Amennyiben az irat már publikáltatott, megjelenése helyének pontos meghatározását is közölni kell, valamint utalást arra, hogy miért közöljük másodszor. d./ A szerkesztői munkával kapcsolatos megjegyzések; ha több formában létezik az irat, minek alapján választották ki a közöltet? Ha a szerző nevét, az irat dátumát a 8zerk69&tő határozta • megf a forrás megjelölése. Ha csak részletet közlünk, ezt is itt kell megindokolni. Természetesen az iratok közös jellemzőit elég az előszobán meghatározni, ha csak országos levéltári anyagit, vagy csak másolatokat közlünk, ezt felesleges minden iratnál jelezni. Nem helyes több iratnak közös legendát adni® A legendát az irat után kell elhelyezni* Ha a legendában csak a jelzetet kellene közölni, nem kell külön legenda, hanem a kötet végén adjuk a jelzetek felsorolását az egyes iratok sorszámával. Archeojgráfiai elősző. A kiadvány elején archeográfiai elősaátikeil közölni. Az elősző feladata a kötet összeállításánál félhasznált archeográfiai módszerek ismertetései ezenkívül a felhasznált fondpk és rövidítések jegyzékének közlése. /Az ujabb szovjet kiadványok általában a kötet régén közlik a fondok jegyzékét/. Többkötetes kiadványnál helyes az első kötetnél átfogó előszót adni, az egyes köteteknél pedig csak az adott kötet sajátosságait ismertetni. A dokumentumok kommentálása. A kommentárt el kell választani a lap alján közölt megjegyzésektől. A kommentár célja a publikációval kapcsolatos kutatás eredményeinek ismertetése? pl. az irat további sorsa, ha az irat korára több, egymásnak ellentmondó forrás van, ezek ismertetése, stb. A kommentár feladata az irat történelmi hitelességének kritizálása, a történelmi valóságnak az irat állitásaival való összevetése alapján /természetesen előbbi a döntő/. A kommentár jellegénél és terjedelménél - mint az apparátus többi részénél is - döntő természetesen a kiadvány tudományos vagy népszerű jellege, annak eldöntése, hogy milyen közönség számára készül a kötet. 52-10.83l/Hné.