Levéltári Híradó, 2. (1952)

Levéltári Híradó, 2. (1952) 2. szám - Bekény István: A Fővárosi Közlevéltár munkája felülvizsgálatának tapasztalatairól / 51–53. o.

- 51 A Fővárosi Közlevéltár munkája felülvizsgálata-* naft- tapaszta^ta^ro^ A Fővárosi Közlevéltár életében a KJfeofctatásügyi Minisztérium által kiküldött bizottság működésének időpontja kétségtelenül emlékezetes dátum lesz. A bizottság rávilágított a levéltár dolgozói előtt arra, hogy mi a levéltár munkájának érceiké és célja. j -*- ' 'fözel 80 éves fennállása alatt a levéltár volt már a főváros segédhivatala, •* majd előkelő szakhivatala, a felszabadulást követő években pedig várostörténeti kutató intézetté kezdett átalakulni. A levéltár dolgozói még a felszabadulás után megmaradt iratanyag számbavétele, a raktári követelményeknek megfelelő felállítása, alapfokú rendéiáse, tehát a sajátosan levéltári ípunkák elvégzése helyett /helyesebben: előtt/ olyan kutatási es történetírási feladatokat tűztek maguk elé, amelyekre - eltekintve a levéltár rendezetlen állapotától, a tervszerű tudetaányos irányitás hiányától - sem anyagismeretükből, sem ideológiai és módszertani ismereteikből nem igen tellett, természetes következménye lett ennek, hogy a nem egj esetben hasznos ós értékes vállalkozások nagyrésze előbb-utóbb kudarcba fulladt. A %ÖK felügyeleti hatósági működése 1951. elején kezdte éreztetni hatását. Elsőnek komoly erőfeszítést és tekintélyes mun*&a4dőt igénylő,, szakszerű levéltári-feladatok elírását rendelte eí. így a munkaterv gerincévé tette az alapleltározást, a raktáron kivüli iratanyag felügyeletét és a selejtezést. A tudományos feladatok tehát egyelőre háttérbe szorultak a feladatok eredményes ellátásának elengedhetetlen előfeltételei megteremtése, a legsürgetőbb sajátosan levéltári munkák mögött. A tudományos munkák torzói a páncélszoba legfelsőbb polcaira kerültek. A bazilika! raktár elhagyatottan, az iratanyag a pánikszerű beköltöztetés rendjében /helyesebben rendetlenségében/ feküdt a polcokon, állványozatlan teráfekben évek óta lekupacolt iratanyag várt jobb sorsára. A levéltár dolgozóinak egy része azonban meg nem értette meg a LOK intencióit. Bzért estóo^dva, perspektivátlanul, inmiel-áiümal végezte munkáját. Sbben a helyzetben volt a Fővárosi Közlevéltár ezév februárjában, amikor működése megvizsgálására a Közoktatásügyi Miniez^ tórium kiküldte azt a bizottságot, melynek megállapításairól a bizottság vezetőié az előző cikkben számol be. A bizottság tagjai már a vizsgálat során folytatott beszélgetések alkalmával csaknem egyenként magyarázták meg a dolgozóknak, hogy a fővárosi levéltár csak a szorosan vett levéltári feladatok elvégzése utján juthat előre. Megmagyarázták, hogy a fővárosi levéltár nem vesztett presztízséből azzal, hogy láncszemévé vált az ország levéltári hálózatának, sőt igazi feladatainak, a szocialista levéltár követelményeinek csak igy tud megfelelni. Megmagyarázták a dolgozóknak, hogy a személyi ellentétek 52-10.831/Hné.