Levéltári Híradó, 2. (1952)

Levéltári Híradó, 2. (1952) 2. szám - Megyei és városi közlevéltáraink alapleltárairól / 28–34. o.

- 31:.-. kell rámutatnunk. Természetes, hogy a levéltáros, aki legtöbb esetben csak 1951* óta tudott igazi hivatásának élni, nem volt képes levéltárának minden iratanyagával kapcsolatban egyforma értékű munkát végezni. Yolt hely ahol a levéltáros előző érdeklődési, kutatási körének megfelelően az ujabbkor!, volt ahol a régebbi feudális anyag volt kidolgozva, összetett, illetve összevont levéltárak esetén természetes, hogy a mar előzőleg is a leltározó levéltáros által kezelt anyag leltára volt a részletesebb és alaposabb. Hogy a leltárak egyenetlenségének valóban minden esetben ez volt az oka, azt világosan mutatja az abszolútkor! anyag sorsa. Az előző korszakban sem közigazgatásilag, sem történetileg nem használt Bach-kori anyagok leltárai mindenhol szűkszavúak, kidolgozatlanok. Gyakori jelenség, hogy 2^3000 csomónyi iratanyagot a leltárak egy tétel alá sorolva, s részletesen még csak ki sem bontva vesznek fel. Szerencsére csak ritkán fordul elő, de előfordul, hogy egyes leltárfelvevő látszólag meg sem kisérelte ismereteinek leltározás alkalmával történő továbbfejlesztését, s a pontosabb tájékozódást azokról a sorozatokról is, amelyeket eddigi munkássága során nem ismert meg kellőképpen.Tolt olyan leltár is, amely több dolgozó kollektív munkája során készült el, de elmaradt a végső átdolgozás és simitás, amely - leltáron belül tapasztalható, egyenetlenségeit megszüntette volna. Tapasztalhatók voltak kisebb hiányosságok az irattári rendszer kérdőpontjának kitöltésében is. Itt a kartársak - kevés kivétellel - általában mechanikus.feleletet adtak, s csak a sorozat rendezett,vagy rendezetlen és a rendezés egykorú vagy későbbi mesterséges voltát tüntették fel. Pedig ennek a kérdőpontnak e két felelet csupán egy kis része. Nagyobb részében arra kellett volna itt megfelelni, hogy a soroaat milyen részekből áll, ezek hogyan jöttek létre /genetikus szempont/, hogyan viszonylanak egymáshoz, mi a struktúrája a sorozatnak? Ilyen kitöltés mellett ehhez a kérdőponthoz logikusan kapcsolódhatott volna a ^kutatási lehetőségek

11 leirása, mely a sorozat létrejötte, felépítése mellett használhatóságát ismertette volna. Egyesek abba a hibába .eatek bele, hogy az irattári rend fogalmát mereven értelmezték és csupán az iratsorozatokra alkalmazták. Ennek következtében pl. nem került sor a külön tételt képező, de csak egy-két kötetből álló iratanyag, \agy összeírások, számadáskönyvek belső rendjének ismertetésére. Kétség- . telén, hogy itt a Központ követett el mulasztást, mikor ezt a tágabb értelmezést nem hozta idejekorán a levéltárvezetők tudomására, - annál inkább érdemelnek elismerést azok a leltározók, akik hasonló esetekben pontosan feltüntették az ilyen egy-két kötetes iratsorozat, összeirások, számadások belső rendszerét. Különösen nagy jelentőséget kell tulajdonítani ezen a ponton a rovatos könyvek /ideértve a segédkönyveket is;/ fejléceinek, ezek pontos feljegyzése, a leltár használhatóságát igen nagy mértékben könnyiti meg. A levéltártól messzelévő, egyelőre csupán tájékozódni kivánó kutató ezeknek ismeretébe tud munkájának, esetleges kiszállásának ütemezésére pontos, teljes tervet készíteni. Itt kell megemlítenünk a leltárkészítésnek egy még eléggé tisztázatlan pontját: az anyag leirása rovatnak megválaszolását. 52-10.831/Sné.