Levéltári Híradó, 1. (1951)

Levéltári Híradó, 1. (1951) 1. szám - FORDÍTÁSOK - Csernov–Bélay Vilmos: A levéltárügy története és szervezete a Szovjetunióban. Moszkva, 1940. 2. rész: A levéltárügy építése és a levéltárak a Szovjetunióban. Első fejezet: A levéltárak az Októberi Szocialista Forradalom előkészítésének és végrehajtásának korszakában, 1917. április–1918. / 3–13. o.

~ 5 a csomag az asztal alá került... a zöld bársony takaró egészen a földig ér... nagyszerű!., ez az orosz birodalom legfontosabb okmányainak 'legkitűnőbb orzőhelye...'

,? Sulgin visszaemlékezései bejutatják a kispolgári pártok és képviselőjük, Kerenszkii áruló szerepet, amelyet a februári forradalom első napjaitól kezdve játszottak. Ahelyett, hogy a felkelt dolgozó tömegek kezébe adta volna a cári kormánynak ezeket a titkos okmányait, Kerensz-kij átadta a burzsoáziának és ezzel elrejtette a nép elől, A burzsoázia amellett, hogy megtagadta a cári;kormány titkos doku. mentumainak közzétételét és elrejtette azokat: á felkelt nép elől, egyúttal; megpróbálta felhasználni a levéltári dokumentumokat a munkásosztály és.a .bolsevik .párt ellen, a nóYekvo proletárforradalom ellen. Imikor Lenin és a többi pártmunkás visszatért Oroszországba a februári forradalom után, a burzsoá újságok hajszát indítottak és Lenint, valamint. társait "hazaárulással

1

' vádolták. Azzal -fenyegetodztek az újságokban, hogy olyan dokumentumokat fognak közzétenni, amelyek igazolják ezt a rágalmat. Magától értetődik, hogy egyetlen dokumentumot sem publikáltak, minthogy ilyen nem is volt. Má már tudjuk, nogy kiknek az-utasítására .indult meg ez a hajsza. A Lenin múzeumban ki; vannak állítva azok a dokumentumok, amelyekből kiderül, hogva Lenin és a többi bolsevik elleni hajszát az Ideiglenes^ Kormány a külföldi államok utasítására indította el. Ezek az államok /a cári Oroszország szövetségesei/ attól féltek, hogy Lenin és az egész bolsevik párt működésének eredményeként Oroszország megtagadja a rabló.világháborúban való további részvételt. Azért, hogy Lenint es a •bolsevik partot megrágalmazzák a dolgozó tömegek szemében, a burzsoázia a nyilvánvaló csalás útjára lépett. • Az Októberi Szocialista Forradalom előtt a'burzsoázia a bolsevik pártról szóló csendőrségi okmányokat tett közzé. Olyan okmányokat publikáltak, amelyekben arról volt"szó, hogy a pártban a cárizmus provokátorai és kémei voltak beépítve. Igaz az, hogy a cári kormányzat beküldte a bolsevik pártba a maga kémeit, hogy -így megtudja azt, mi tör* ténik a pártban, a"burzsoázia azonban ezeket a. tényeket abból a.célból igyekezett felhasználni, hogy megrágalmazza a bolsevikokat a munkástk és" parasztok előtt. Mindazok a kísérletek azonban, hogy a levéltári dokumentumokat felhasználják a bolsevik párt ellen, kudarcba fulladtak. A burzsoázia, valamint a mensevikek és•eszérek kispolgári pártjai által indított s a bolsevikok ellen irányuló hajszára feleletül a munkásosztály és a parasztság még szorosabban tömörült a párt köré és annak vezetésével lerázta a burzsoázia igáját, Jlz Ideiglenes Kormány, azért, hogy elhárítsa a proletárforradalmat és elnyomja a munkásosztályt, elhatároztaj hogy Pétervárat, a forradalom központját, átadja a németeknek. 1917. szeptemberében, az Ide-, * iglenes Kormány-utasítására elszállították Pétervárról a politikai szempontból legfontosabb levéltári dokumentumokat, sőt egész sorozatokat. A külügyminisztérium levéltárának egy részét kivitték a Kirillcbjelozerszk-i kolostorba ós a kolostorban helyezték el, Ennek a levél. tárnak egy másik része Moszkvába került, harmadik része Pétervárt maradt. Ilyen módon a politikai szempontból, legfontosabb levéltári dokumentumokat különböző-helyekre szórták szét és a kutatás számára hozzáférhetetlenné tették. . . • Más miniszteriumoknak levéltárait Pétervárről völgavidéki városokba szállít ották/J áros zlávl, Nyizsnyii Novgorod. Kazány, stb/ s itt ezeknek a dokumentumoknak egy részét elpusztították a fehérgárdisták a polgárháború idején.