Levéltári Híradó, 1. (1951)

Levéltári Híradó, 1. (1951) 1. szám - CIKKEK - Maksay Ferenc–Paulinyi Oszkár: Irányelvek az Országos Levéltár újkori gyűjteményébe tartozó iratok regesztázásához / 38–41. o.

helytálló voltához kétség férhe.t, ugy űzt a megfelelő adatok megkérdőjelezésével jelezzük. Végső esetben megelégszünk az irat tartalmi vonatkozásaiból kiGIon'zhető meghatározással. -Példák^ /Királyi rendelőt/ Pest negye közönségéhez. Csányi László kir, .biztos rendelete /a Don Miguel ezred parancsnokához?/ - A /niniszterelnök?/ levele Makiári Ádámhoz, s Isneretlen kérvénye a helytartótanácshoz. Ismeretlen levele valamelyik aulikus nagyar főúrhoz. Isneretlen fiumei polgár levelű•ismeretlenhez. "M.P,"- levele névszennt neg nen nevezett barátnőjéhez. szélBSségét-ki±Ql±3iű-.iktatűdik>be4. Az irat tartalni vonatkozásainak kivonatos összefoglalása. A tartalni kivonatban ninden lényeges nozzanatnak s vonatkozásnak szerepelnie kell. A szövegezésben azonban az összekötő szövegekot/pl. "Amelyben iria; hogy,,/' vagy "tudósítja, hogy.. .Vanennyire csak lehet, küszöböliük ki. A tartalmat mindig lehetőleg az eredeti Konkrét adat- sqeiüségoen rögzítsük, /Ne-írjuk tehát, hogy "beszámol anyagi helyzeterői", amikor az eredetiben arról van szó, hogy-"adósságai niatt sok nindenről le kell mondania." Ne irjuk azt, 'hogy. "utal a pákozdi esatára", hanen azt,, hogy "a pákozdi csatában a magyar seregnek csekély volt az embervesztesége".^- Túlságosan hosszú és amellett sablonos szövegű iratoknál elegendő a tartalon leglényegesebb vonatkozásainak a kieneiése. /Pl, egy pertestnél, még ha mindjárt politikai perről volna is szó', a tartalon rögzítése tekintetében elegendő, ha a vádlevél alapján, ismertetjük a vádat és az annak alapjául vett tényállást., valamint az Ítélet érdemi rendelkezéseit. - Lajstromoknál,' összeírásoknál, azok részletes kielenzését nellőzve csak az azokban foglalt adatok általános természetének a megjelölésére szorítkozunk. Pl, A bakonybéli apátság birtokainak összeírása, az egyes községek lakosságának családonkénti felsorolásával és az egyes családok birtokállonányának a részletezésével.- Vagy: Besztercebánya adólajstroma az adózó családfők neveinek, az adózó családtagok szánának és az adózók foglalkozásának a megjelölésével,/ A részletvonatkozásokat nem kell feltétlenül a tartalom általános összufoglalásába - szabatos mondatok formájában - beleilleszteni, hanem elegendő, ha ezeket csak járulékosan /esetleg "további vonatkozások^ megjelöléssel/ cimszószerűen vetítjük ki. Ugyanez az eljárás alkalmazandó - a mindenkori adottságok mérlegelésével - a személy és helyneveknél is* Szövegismétlődések esetén utalhatunk a már egyszer számbavett korábbi szövegrészre, esetleg korábbi^iratra is, ha egyazon levéltári állagnak" a tartozékairól van szó,- Egyébkent a hely és személynevek kivétel nélkül felveendők, a személyneveknél a,netán előforduló becéző- vagy gúnyneveknek lehető feloldásával. Személyneveknél a keresztnév is feltüntetendő'

c Kimagasló tartalmi vonatkozások szószerínt is idézhetők, A regeszta tartalmi része_az irat jelleget meghatároz ó„rósz_után G

£I^sornyi~fIEagyass^ 5. Az irat alaki jegyeinek számbavétele, A regeszta tartalmi szövegrésze után pontonként tagolva, de a teljes sorszélességet kitöltő elrendezésben adjuk: 1/ az irat nyelvének a megjelölését • /Pl.: 1/ magyar/'; az irat alaki, jellegének a neghatározái • •.. -•