Levéltári Híradó, 1. (1951)
Levéltári Híradó, 1. (1951) 1. szám - FORDÍTÁSOK - Csernov–Bélay Vilmos: A levéltárügy története és szervezete a Szovjetunióban. Moszkva, 1940. 2. rész: A levéltárügy építése és a levéltárak a Szovjetunióban. Első fejezet: A levéltárak az Októberi Szocialista Forradalom előkészítésének és végrehajtásának korszakában, 1917. április–1918. / 3–13. o.
kumentumok bemutatták a cári valamint az Ideiglenes Kormány bűnös tevékenységét, amennyiben a burzsoázia érdekében a frontra űzték a munkások és parasztok millióit. A levéltári dokumentumok első szovjet publikátora N.G. Markin volt, • a balti flotta matróza, aki 1918. őszén esett el a Volga- és a Kámavidéknek a fehérgárdisiáktól való felszabadításáért vivott harcban. Markin, bár nem volt jártas a tudományos-kiadói munkában és a cárizmus •.ellenséges tisztviselői vették körül, telve forradalmi energiával, , bátorán nekifogott az elrendelt munka teljesitésének. A volt külügyminisztérium, valamint a cári ós Ideiglenes Kormány más hatóságainak rejtekhelyeiről Markin kivette a titkos dokumentumokat és sajtó utján az egés2 •nép számára hozzáférhetővé tette azokat. '.•••• > • A dokumentumok közzétételének óriási politikai jelentősége volt, . minthogy megmutatta az egész világ dolgozóinak, ho^y miért volt világháború és hogy kiknek az érdekeiért haltak meg a háború frontjain a dolgozók? A Szovjotkormány által publikált dokumentumok bebizonyították •a-világháború raoló jellegét és bemutatták egyes kapitalista államoknak . szereyet ebben a háborúban. • Széleskörűen felhasználták a levéltári anyagot a csendőrök ? ké• mek és a cárizmus e^yéb.olyan : szolgáinak leleplezése végett, akikkel-'rejtőztek a''szovjet igazságszolgáltatás elől és beférkőztek a szovjet hivatalokba. Sok efajta személyt csak a levéltári anyag"segítségével sikerült leleplezni. Ilyen módon, már a".forradalmat követő napon a szo- cialista állam szolgálatára állították a levéltárakat, e A szovjet hatalomnak ezt az egész tevékenységét, amely a:levéltárak felhasználásávaL volt kapcsolatos, a levéltárakban ülő burzsoá-ne• mesi történészek ós levéltárosok veszett ellenállása kísértessem akar^ tak kibékülni a szovjet biztosok kinevezésevei és megpróbálták, meghiúsítani azt. hogy a levéltári dokumentumokat a cári és az Ideiglenes Kormány leleplezésére használják fel. AZ orosz levéltári dolgozók szövetségének vezetése alatt ezek a tisztviselők sztrájkot szerveitek és megtagadták, a szovjet biztosok ellenőrzése alatt folyó levéltári munkát, •Ez a fellépésük része volt a csinovnyikok egész tömege által a szovjety hatalom ellen inditott harcnak. ; v ' ..VEzek a tisztviselők azt hitték, mikor .beszüntették a 'levéltári • . munkát, hogy a szovjet hatalom engedményeket tesz majd nekik és a levéltárakat továbbra Is az ő kezűiében hagyja, de súlyosan tévedtek^ A szovjetekkei- szemben legellenségesobb érzületüekct eltávolították a levéltári.munkahelyükről es olyan emberekkel pótolták őket, akik a szovjethatalom hivei voltak. " , .'• "' Sem a sztrájkot kezdő tisztviselők, sem: a levéltári dolgozók szövetsége nem, számolt azzal : hogy megfosztják őket a levéltárban,való .munka jogától. Ok sztrájkjukkal csak meg akarták ijeszteni'a' szovjet kormányt és arra kényszeríteni, hogy engedményeket tegyen nekik.- A szov , j et kormánynak a sztrájkólókkal vivott harcban : tanúsított határozottsága arra kéhyszeritette a levéltári dolgozók szövetségét, hogy megvál: .toztassa taktikáját és azzal a felhivassál forduljanak a tisztviselők•. ...höz. hogy térjenek vissza a levéltárba, munkajukhoz. A szövetség-azt a: karca, hogy-a levéltárak mindenkép tagiai : kezében maradjanak. _ • ' A levéltári dolgozók szövetségének tagjai, miközben formálisan elismerték a szovjethatalmat,•a levéltárban íolyiatott tevékenységükkel : :.;á szovjethatalomnak a szovjet levéltárügy kiepitésére vonatkozó rend-szabályait igyekeztek meghiüsitani, • ., . _ 1918 elején-az'.oroszországi levéltári dolgozók szövetsége előiépet a maga programjával. Követelte.a levéltárak fuggetlenitését a szovjet
