Levéltári Híradó, 1. (1951)
Levéltári Híradó, 1. (1951) 1. szám - ISMERTETÉSEK - Varga Endre: Ember Győző: Az 1848/49-i minisztérium levéltára. Budapest, 1950. / 68–70. o.
- 69 *De visszatérve a kiadványra, az abból a szempontból is különleges tipust jelent, hogy az isnertető leltárak vagy levél tár-ismertetések egyik fontcs kelléke, a tárgy elenzés itt sckszcr mellőzhető volt, A tárgyi kútfőkre tárolódó miniszteriális, levéltárak kútfőinek felsorolása e tekintetben Teljesen kieMgitő, az igy nen tagolódó, iktatószánok szerint rendezett iratsorozató Imái vagy kisebb levéltáraknál viszont a korszak zárt egysére, a hatáskör s az ügyvitel isnertetése tették feleslegessé az iratok külön tárgy szerinti isnertetését. Végül idetartozik annak megenlitése is, hogy a szerzőnek nen egy, véglegesen rendezett, egy levéltári keretbe összevont, logikusan felállított anyagot kellett leltároznia, hanen a valógágfcan egynástól szétszakadt, jelenleg több levél í árutik őrizetében'álló, különböző anyagokat kellett eredeti összefüggésük szerint összefoglalnia, legalább olnéletben korábbi szerves állapotába visszahelyeznie, leltára tehát e tekintetben u.n, "ideális" leltár, ahogy e kifejezés Sieni,:nski iS-.:rut;:o- cikke, illetőleg a szanaszét szakadt, több ország levéltáraiban szétszóródott lengyel levéltári anyagot eredeti összefüggésélen isnertető /u*n* "ideális"/ leltára révén használatba került, Mig az idézett leltár' pl, a Lengyelország XVIII. századi fel- • osztása révén felbcnlott s jórészt külföldre került legfontosabb és legnagyobb történeti állagok rekonstrukcióját végezte el s ezzel egyúttal az eresz lengyel levéltárügy központi feladatait kívánta hosszabb időre kitűzni, felmerülhet a kérdés; vaj ion az 1848/49-i levéltárak- .•.':'.' hoz hasonló kisebb s legalább elvileg belátható Időn belül rendezhető levéltári anyag leltárat' nen volna-e helyesebb a szükséges nunkák elvégzése, az anyag-végleges állapotba hozása után publikálni? Ezt a kérdést a szerző naga is felveti, de arra nennel íclel. Ebben a felfogásában nen tudunk feltétel nélkül osztozni. Az adott esetben a . haladó történettudománynak a forradalon és\szabadságharc forrásanyaga felé irányuló fokozott érdeklődése a szerző álláspontját vitathatatlanná teszi, Általában,, nás esetekben azonban helyesebbnek véljük., ha kinyomtatásra csak lehetőleg téliesen rendezett anyagok leltárai kerülnek* A rendezetlen állag ismertetése ugyanis a kutatást ritkán segiti elő,; az anyagnak az előle, ezett végleges rendben való közlése viszont különböző hibalehetőségekkel jár. E tárgyban talán elég lesz csupán arra hivatkr.:--;;,i£ r , hogy az előre kiadott leltárban feltételezett; helyreállítási és' rendező nunkák a valóságban esetleg náskép kerülnek ^kivitelezésre, az anyagból iratcsere stb. révén állagrészek. náshová kerülhetnek, a nég összegyűjtésre váró anyag részére kikalkulált csonó szán a gyakorlatban elégtelennel bizonyulhat s ezzel az előre negállapitott rakszánozás lényegesen oltolóclnatik stb. Feltét-., lenül hasznos ujitás azonban, hogy szerző a csonók és kötetek régebbi külön sorszámozása helyett az"összes raktári egységeket egyetlen szánsorba foglalta. A rakszánok közlése konoly leltárkiadványból nen hiányozhatik s szános előnye van annak, ha az osssuiartoző raktári egységeket egységes folyószámlás köti'össze, E nódszer hasznosságát különben a bevezetés kellően neg is magyarázza, A kiadvány szerint az anyaggal'kapcsolatban elvégzendő nunkák közül itt csupán a kormánybiztosi s a velük bizonyára együtt ér- : tendő országos biztosi levéltárak sorsával, a szövegben erre nézve felvetett lehetőségekkel kívánunk nég foglalkozni. A kornány által kiküldött teljhatalmú országos biztosok a hadműveletek következtében elszakadt országrészeken korriányhatalnat gyakoroltak. Ezek s az alá-
