Levéltári Híradó, 1. (1951)

Levéltári Híradó, 1. (1951) 1. szám - FORDÍTÁSOK - Csernov–Bélay Vilmos: A levéltárügy története és szervezete a Szovjetunióban. Moszkva, 1940. 2. rész: A levéltárügy építése és a levéltárak a Szovjetunióban. Első fejezet: A levéltárak az Októberi Szocialista Forradalom előkészítésének és végrehajtásának korszakában, 1917. április–1918. / 3–13. o.

_ 4 ség hiánya is hozzájárult a hadsereg vereségéhez, A fronton való támadás és a támadás kudarcának híre felháboritotta a munkásokat és parasztokat. Pétervárt július 3.-án /16.-án/ munkás- és katonatüntetesek kezdődtek; a tüntetők követelték, hogy a hatalomménjen át a szovjetek kezébe és számolják fel az Ideiglenes Kormány hóditő politikáját. Bár a tüntetés békés iellegü volt, az- Ideiglenes Kormány tiszti Mlönitményeket mozgósítóit a tüntetők ellen.- Soi munkást és. katonát megöltek, • : . A tüntetés leverése után a burzsoá kormány, a-mensevikek és észe. rek támogatásával/ a bolsevik tártra vetette magát, A bolsevik újságokat megsemmisítették és betiltották, sok ismert bolsevikot Tetartóz: főtt-sir •"-... • • . Július 7\.-én elrendelték Lenin letartóztatását. Megkezdődött

1 a ve rösgárdisták lefegyverzése, a pétervári forradalmi katonai részlegeke": a frontra küldték.- A burzsoázia, szövetkezve a mensevikekkel és•• esze. rekkel, nyilt ellenforradalmi támadást indított a munkásosztály és a bolsevik párt ellen, :

'

f

A kettős hatalcm végeiért,

:í -- '

r

Vége~k ért a burzsoázia javára, mert minden, hatalom az Ideiglenes Kormány kezébe ment át,,a'Szovjetek, mensevik és eszer. vezetőikkel egyetemben, az Ideiglenes Kormány egyszerű függvényevé lettek.'' !

'Végét ért a'forradalom békés időszaka, mert helyébe a szurony került napirendrei

;i •' ' ... ,

U

A bolsevik párt, a-megváltozott helyzetnek megfelelően, taktikájának megváltoztatására határozta cl mami. Illegalitásba vonult, vezéré/, Lenint, mély illegalitásba rejtette és hozzálát ott a felkelés előkészítéséhez, hogy a Durzsoázia hatalmát fegyveres erővel megdöntse és megvaLósitsa a szovjethatalmat

5

;: /Párttörténet 206. old.// ' . • n> ' ; • "••:/' •• • . . ^ .«..'..•:",.. A februári forradalom elsőnapjaitól kezdve, a bolsevik párt és -&z egész munkásosztály- követelte az Ideiglenes Kormánytól,..hogy tegye közzé a eánzmus titkos.szerződéseit és más bizalmas dokumentumait, ;Lzek a dokumentumok leL . Lezfák volna a dolgozó tömegek előtt a rabLo ; világháború lényegété Az"Ideiglenes Kormány amely á cárizmus, hódító és ragadozó politikáját folytatta., megtagadta a munkásuk és parasztok követéléseinek teljesítését.-, ellenkezőleg, mindent elkövetett annak érdekében, hogy a dolgozó tömegek ne ismerhessék meg ezeket a dokumentumokat e

„ . " • Az illami Duma egyik tagja/ Sulgin.. a lelkes monarchista, gúnyosan emliti, hogyan Teltette el a burzsoázia, Kererszkijvei együtt, a titkos szerződéseket a forradalom elől, .' , - •• '• -. fJ/cl ". A cári kormánynak ezeket a külföldi ••államokkal kötött szerződéseit; Kerenszkíj elvitette a külügyminisztériumból a i;

tauriszr kastélyba'/, ahol nemes i~-burzsoá Állami Luma tagjai üléseztek, • • . A duma tagjai, "akik a forradalom elől •pétervári ,;

tauris-zi kastély

51 falai mege bújtak el, zavarba jöttek; Megértették, hogy a 'Meg.' íontosabb állami: okmányok" kerültek a kezükbe, azt is megértették! hogy nehéz azokat elrejteni a forradalom elől, minthogy a februári forradalom első napjaiban még nem a burzsoázia kezében volt a hatalom, ccsak később szerezte. i,zt meg a mensevíkek és: eszerek kispolgári párt. jainak segítségével ' '• ' ValaKi mégis megtalálta a kiutat ebből a helyzetből. ;<

Tudják mit rejtsük el az asztal alá,-« A terítő alá, akkor egyáltalán^nem lehet láfci.y. senkinek nem. jut majd eszébe, ott keresni.... nézzék csak.._.