Levéltári Híradó, 1. (1951)

Levéltári Híradó, 1. (1951) 1. szám - CIKKEK - Horváth Ferenc: Javaslat a levéltárak nyilvántartási rendszerének felfektetéséhez / 42–47. o.

A levéltárimunka-sokrétűsége a gyakorlatban egyre követélőbbé te­szi, hogy a munka • menetéről állandó tiszta-helyzetkép' álljon rendelke­zésre, iiiz-egyre fokozottabb mért ékben szükséges az iratanyagok begyűj­tése tekintetében, mely terüluten egyrészt az elvégzett feladatok pil­lanatnyi felmérésére,.'.másrészt a-még elvégzendő, feladatok- azonnali meg­állapítására sokszor szükség van. Ezt követeli meg. mind a reális tudo­mányos munkatervek készítése, mind a hiteligénylésekösszeállítása.A nyilvántartásnak éppen a sok szempontnak való megfelelősége az. a körül­mény, ami nehézzé teszi milyenségének megállapítását. Úe vizsgáljuk meg és rögzítsük le először a konkrét célokat, amelyei nek érdekében a nyilvántartás készül. . / .1./;Pontos megállapítása azoknu^ az adatoknak, hogy a levéltár gyüj­'tési területén működött, vagy működő hivatalok^!;,intézménye lm ek milyen iratanyaga maradt fenn, ebből mennyi van a levéltárban, és mennyi a •" begyűjtendő? . ; •••2\/ A már begyűjtött iratok Hol ás milyen állapotban varnak a le­véltárban, 'Vagyis" a nyilvántartásnak szoros vonatkozásban kell állnia a levéltári alapleltárral. 3./ A kinn lévő iratok tekintet nélkül az 194b-ös választóvonalra, milyen terjedelműek, milyen állapotban vannak, ki őrzi őket, vagy ma­/ gukra vannak-e hagyatva.valahol? • ' Fentiek álapján joggal tehetné fel valaki a kérdést: miért fontos az a laplel tárral való kapcsolat? En. ugy ve* len, . több okból^is. Plőször ' is előtordulhat•az á helyzet, égy .'megszűnt inxézményről . lévén szó, hogy az. irattáráról.készitett"alapiéIxá'r feltűnő hiányt mutat, Pl. egy ipar­testületi irattárnak hiányoznak összes segédletül /iktató, mutató/ és számadási könyvei. Szerintem a gyűjtés az ilyen nagyobb méretű hiányok felderítésére'is ki. ; kell,. hegy terjedjen, mert jelen esetben feltéte­lezhető, hogy valami a segédletekből -es a számadási anyagból megmarad­hatott s annak begyűjtése szintén az ánJleladatQD.,* Főleg akkor, ha a le­véltárvezető másik" levéltárba kerül, s. a régi anyagot ném ő gyűjtötte be, hanem elődje, aki tegyük fel; éppen fonti esetben nem elég körülte­kintéssel járt el a begyűjtésben. De fontos az .alapleltárral való kap­csolat azért isj mert nem egyszer előfordul, hogy egy vállalat,. vagy hivatal a begyűjtéskor nem talál könyvet, vagy iratot, utólag, a be­gyűjtés után 1-5 hónappal, amikor váratlanul valahonnét előkerül, küldi Do,-s akl.or a nyilvántartási lap alapján könnyen behelyezhető már be­gyűjtött sorozatába az irat, vagy -könyv, /Pl.jegyzőkönyv,/ különösen ak­kor, ha a begyűjtött állag alapleltári száma a nyilvántartási, lapra fel van jegyezve/ ugyanebből a célból jó azért is az összefüggés, hogy ké­sőbbi evek iratainak átvételekor az állag levéltári leltárának megálla­pítása a nyilvántartási lap alapján törtenhetik, mely egyúttal gyarapo­dási naplóvá is válik ;, I.íegjegyzes'' rovatában./Lásd későot)!/ A 3. pontot különösebben magyarázni nem kell. A kinnlévő iratok men} nyisége azért fontos, mert ennok alapján tudjuk felmérni, mennyi időt kell lorditcJii munkai ervünkben a begyűjtésre, ennek alapján tudjuk meg­állapítani a begyűjtés fontossági sorrendjét, melyet elsősorban az irat jelenlegi helyzete,, a veszélyeztetettség íoka határoz . . neg, ebből tud­juk meg, hogy'mennyi kiszállással és kb. mennyi fuvarköltséggel oldha­tó meg a beszállítás és végül, hogy mennyi férőhelyre van szükség a le­. véltárban szakszerű elhelyezésre.

Next

/
Thumbnails
Contents