Levéltári Híradó, 1. (1951)
Levéltári Híradó, 1. (1951) 1. szám - CIKKEK - Fügedi Erik: Levéltáraink sorsa a felszabadulás után / 34–37. o.
Nem konnyü faladat hat évvel a.felszabadulás után áttekintőn! azoknak a munkával tolt evőknek során, molyékben a magyar levéltárak dolgozói hosszú és sokszor egyenlőtlen; harcot folytattak a levéltáriig rendezése érdekében mindaddig, .amig az 1950/29 tvr. a magyar levéltár ügy kérdését meg nem oldotta. Ennek a nehéz öt esztendőnek itt fel- .. vázolásra kerülő története inkább e sorok írójának személyes benyomásait tükrözi, műfa] szerint is közelebb áll az emlékirathoz, mint' a történeti monográfiához. Amikor 1945* májusában az első hírek.'befutottak az országos Le véltárba, az ;0L dolgozói "előtt ugy tűnt. fel, hogy országunK történeti forrásanyagának levéltárakban őrzött értékei soha nem got'olható, Jaata mas veszteségeket szenvedtek. Ezekben a napokban. ugv látszott,, hogy ; a vidéken úgyszólván semmi som maradt meg s .az -elkövetkező korszak í'ör-r ténészoi, csupán az Országos Levéltár anyagára támaszkodhatnak majd, Az újjáépítés lendülete azután elfújta ezeket a levéltári hiobhiroket is. Az Országos. Levéltár körkérdést intézett a vidéki levéltárak akko fenntartóihoz és a körkérdés válaszaként befutó jelentésekből sokkal megnyugtatóbb kép bontakozott, ki, mint az első- személyesen-hozott yag] vasúton'hallott hirok alapján, Ehhoz a körkérdéshez csatlakozott a Közoktatásügyi Minisztérium által 1945. júliusában szervezett nyugatdunántúli felderítő ut, amelynek eredményeiről levéltári vonalon iCapossy János számolt be. Beszámolójából és- a körkérdésekre adott válaszokból .világossá vált, hogy közlevéltáraink legnagyobb része anyagban nem szenvedett súlyos veszteséget, inkább csak régi rendje bomlott fel s az anyag ömlesztett állapotba került. Igazán súlyos veszteséget csupán,a Veszprém megyei levéltár^ s az alföldi városok levéltárai szenvedtek. Súlyosabb volt a kép, melyet magánlevéltáraink mutattak, A magánlevéltárak egy része elpusztult, .köztük olyan nagyértékü politikai anyagot tartalmazó-levéltárak is mint a József nádor iratait és naplóit őrző alcsuti .levéltár, vagy olyan nagyjelentőségű gazdaságtörténeti anyaggal rendelkező, mint amilyon. a pápai Esterházy hitbizományi levéltár volt,.A felszabadulás előtt ezekbe a levéltárakba csak na^y nehézségek leküzdése után juthatott be kutatótörténész. De a tulajdonosok"nem meggyőződésből 1 őrizték ilyen gondosan irataikát, inkább Mchoncsztáló" "adatok publikálásától féltek s amikor a győzelmes Vörös Hadsereg közeledett, levéltáraikat téliesen.magukra hagyták* Az ilyen gazdátlan-levéltárak a-Vörös Hadsereg továbbvonulása után nemcsak, hogy semmiféle gondozást nem-élveztek, de kitéve, a különböző sötét elemeknek biztos pusztulásnak-néztek-cléjo. Különös szerencse volt ilyen körülmények között, hogy a magánlevéltárak aránylag ilyen kis. veszteségekkel, úszták meg a háborús "eseményeket. Ez a megállapítás"általában ráillik az egész magyar Ipvéltárügyre, mert ezekben" a-nehéz időkben bosszulta meg magát a Horthyákorszak ideje alatt a'Mérvadó körökben" a levéltárral szemben tanúsított ellenszenv, és levéltári szakemberein]: tehetetlensége. Kereken 15 esztendeig sürgette a magyar levéltárosi kar egy megfelelő és e^y kielo^ gito levéltári, törvény megalkotását, mig végre sor kerülhetett a tor" vénytervozet, elkészítésére. Bizonyos az," hogyha az a levéltári törvénytervezet, amelynek törvényerőre emelését és igy végrohejtását maga - 34 CIKKEK Levéltáraink sorsa a felszabadulás után..
