Levéltári Híradó, 1. (1951)

Levéltári Híradó, 1. (1951) 1. szám - FORDÍTÁSOK - Konarski, Kazimierz–Bottló Béla: A lengyel archivisztika új feladatai: Archeion XVII. Warszawa, 1948. / 21–22. o.

_ 99 ~ • tári alaptól elszakadjunk. Végül pedig, ha ezt a szempontot mellőzve, továbbra is vágyva vágynánk ...ezekre a központi aktákra - itt. elsősorban a XIX. századiakra gondolok, amelyek a levéltárakat' pusztító tüzek következtében a legsúlyosabb és sok állagukban száz százalékos veszteséget szenvedtek -akkor is meg kell gondolnunk, hogy a vajdasági vagy kormányzósági alsóbb hatóságok állandóan korresponaeáltak a központtal, napról-napra kaptak tőle rendelkezéseket, utasításokat, megbízásokat, körleveleket stb,,;, szóval-olyan anyagot, amilyet az ilyen "központi

11 anyagra vágyó' kutató keres.. .• \ : . .-\. • •' Ilyen anyag .nagy mennyi ségben

: maradt meg. Ezeket, hogy forrásértéküket teljes egészében fel tudjuk mérni, részletesen meg kell vizsgálni 'így pl, a varsói kormányzóság gyárinspektórának /iparfelügyélőlének/ iratai nemcsak Varsónak és kornyékének ipartörténetére, különböző vállalatok szervezetére, termelésére vonatkozólag valóságos kincsesbányái a- kutatásnak, hanem sok adatot és érdekes megfigyelést tartalmazónak a gyárakra, a munkások helyzetére és bérviszonyaira, a gyári igazgatással és a kormányhatóságokkal való küzdelmeikre, sztrájkokra stb, A varsói kormányzóság mellett szervezett egyesületi ügyek hivata.-v Iának személyi aktái pedig kitűnő képét adják nemcsak a kormányzóság'területén, hanem az egész akkori lengyel királyság területén lévő egyesületi életnek is; az egyesületek jelentős része ugyanis ezen- a meg-J • szállott területen az 1906-14—es • •"szabad

:

' esztendőkben Varsóban tartotta székhelyét vagy központját. Sok ilyen példát lehetne még felsorolni', melyek részletezése azonban e cikk kereteit meghaladná, • • ••.'.'• ••^Csalódna azonban az, aki azt hinné, hogy a lengyel levéltárak háborűokozta sebeit az összes kompenzációs lehetőségek legjobb, felhasz-,,, nálásával is sikerült téliesen behegeszteni. Az állagok százai pusztultak el teljesen,és sok száz más állag csak töredékeiben maradt fenn.' :

i Tábori iuditoriátusnakaz 1863, év, eseményeire vonatkozó oly lantos és gazdag anyagából pl'; mindössze hat nagy kötet maradt meg: Ro- ^ muald Traugutt és a Nemzétr Kormány más' tagjainak peres aktái. Igaz, '•'• hogy ezek a legértékesebbek, de csak ezek maradtak meg. .'"Ha ilyen-értékes töredékek más állagokban is, nagyobb száránál mu- ; tatkoznak,- akkor- a lengyel levéltárügvre a-klass^ifÍKációnak uj feladatai, uj kritériumai, uj módszerei varnak. Az ilyen töredékek eseténelveszti jelentőségét az eddigi levéltári egység - az állag. Helyüket a jelen esetben tárgyi vagy ma?, er^tleg formális szempontok /pl., ritka nyomtatványok, pergament diplomák/ szerint való rendezés veszi át:. Az iratok szerves kapcsolata átengedi helyet ""a- tematikai kapcsolatnak , és - kialakulnak a tematika különböző csoportjai, rezervátumai, . - Természetes,"hogy az ilyen konglomerátumot sem lehet esetlegesen, hirtelen, mechanikusán kialakítani, A levéltári anyagoknak a hierar- y chiáját ebben az esetben sem szabad mellőzni. Minden esetben azonban ez a töredékek tragikus hierarchiája lesz. , Az Archivum Giőwno ebben az irányban megtette mar az első lépése- ; ket. Megtörténtek már az előkészületek w első.ilyen -rezervátumnak a megnevezésére, mely az ''1863,^seie^d . .^i: viseli,-. . Fordította: Bottló Béla