Levéltári Híradó, 1. (1951)

Levéltári Híradó, 1. (1951) 1. szám - FORDÍTÁSOK - Csernov–Bélay Vilmos: A levéltárügy története és szervezete a Szovjetunióban. Moszkva, 1940. 2. rész: A levéltárügy építése és a levéltárak a Szovjetunióban. Első fejezet: A levéltárak az Októberi Szocialista Forradalom előkészítésének és végrehajtásának korszakában, 1917. április–1918. / 3–13. o.

gozó ; tömegek, a szovjet hatalom ellen használják fel. Pokrovszkij, aki szembeszállt a polgári levéltárosokkal, bebizo­nyította, hegy a levéltári anyagnak elsősorban politikai jelentősége van. tehát nem helyes mindenkit beengedni a levéltárakba, aki ott ku­tatni akar, csak azokat, akik a szovjet hatalom hivei és akik a levél­tári anyag felhasználásával segítenek a dolgozó népnek az ellenséggel vívott harcában és a szovjet hatalom megerősítését támogatják. Pokrovszkijnak igaza volt, amikor-iellér;ett az ellen, hogy minden kutatni kívánót beengedjenek a levéltárakba/de tévedett, mikor azt • bizonygatta, hogy a levéltáraknak csak politikai jelentősége van. Mivel a levéltárak politikai jelentőségét hangoztatta, Pokrovszkij nem lep­lezte le a levéltárak jelentőségere vonatkozó burzsoá felfogás tudo­mánytalan voltát és szembeállítva a levéltárak politikai jelentőségét tudományos és gyakorlati jelentősegükkel, ürügyet adott azoknak a bur­zsoá levéltárosoknak, akik azzal vadoltáK a szovjet hatalmat, hogy nem becsüli a levőitárak tudományos jelentőségét; A szovjet hatalom meg­becsülte a levéltárakat mind politikai, mind tudományos szempontból és a levéltárak jelentőségének, valamint felhasználásának kérdését jelen­tékenyen szélesebb körűen állította fel-, Nem volt véletlen, hogy M,N. Pokrovszkij helytelenül fogta fel a levéltári-dokumentumok jelentőségét. Ez abból következett, hogy Pok­rovszkij nem volt igazi marxista. Minthogy helytelenül értelmezte Marx, Engels es Lenin tanítását az emberi társadalom fejlődéséről, a.. Szovjet­unió történetére vonatkozó munkáiban egész sor durva hibát követett el. Pokrovszkij, mint történész, antimarxista u ; n„ "történeti iskolát" hozott létre. Pokrovszkij és "iskolája" sematikusan tanulmányozta a Szovjetunió történetét, anélkül, hogy konkrétan tanulmányozott volna egyes korszakokat, egyes hatóságokat vagy közéleti személyiségeket, A történelmet Pokrovszkij nem a levéltári dokumentumok alapján tanulmá­nyozta, hanem csak ugy használta fel azokat, hogy a Szovjetunió törté­netének általa már előre felállított sémájához illusztrációként alkal­mazta. Ilyen módon aztán sem Pokrovszkij, sem tanítványai, nem becsülték meg a levéltári dokumentumok tudományos jelentőségét e A levéltáraknak csupán politikai jelentőségét hangsúlyozták, elszakítva azt a tudo­mányos jelentősekétől és ezzel kiforgatták a lervéltári források'jelen­tőségének alapvető, objektív tudományos értelmét, 1920-tól kezdve, mintegy tiz esztendőn keresztül ? Pokrovszkij állt az Orosz SzSzK egész levéltarügye kiépítésének élén, AZ ő antimarxis­ta, antileninista nézetei a levéltárügy kiépítésében is érvényesültek és akadályozták a levéltárügy sikeres fejlődését és megszervezését. Erről még később is lesz szo, amikor a levéltárügy kiépítését az egves korszakokban vesszük szemügyre. Az 1918 május 27-28.-1 értekezlet, amelyet a levéltárügy újjá­szervezésére vonatkozó tervezet megvitatására hivtak össze, bebizonyí­totta, hogy a-reform előkészítése a kiélesedett osztályharc feltételei közt történik. A polgári levéltárosok minden módon szembeszálltak a re­formmal. Azt akarták, hogy a levéltárak továbbra is az ő vezetésük a­latt maradjanak, hogy ezáltal gazdáik - a földesurak és kapitalisták ­számára megőrizzék azokat, a szovjet hatalommal szemben, remélve, hogy a polgárháborúban legyőzik a munkásokat és parasztokat:-s a földesurak és kapitalisták' ismét saját kezükbe rcgadják a hatalmat.

Next

/
Thumbnails
Contents