Levéltári Híradó, 1. (1951)
Levéltári Híradó, 1. (1951) 1. szám - FORDÍTÁSOK - Csernov–Bélay Vilmos: A levéltárügy története és szervezete a Szovjetunióban. Moszkva, 1940. 2. rész: A levéltárügy építése és a levéltárak a Szovjetunióban. Első fejezet: A levéltárak az Októberi Szocialista Forradalom előkészítésének és végrehajtásának korszakában, 1917. április–1918. / 3–13. o.
gozó ; tömegek, a szovjet hatalom ellen használják fel. Pokrovszkij, aki szembeszállt a polgári levéltárosokkal, bebizonyította, hegy a levéltári anyagnak elsősorban politikai jelentősége van. tehát nem helyes mindenkit beengedni a levéltárakba, aki ott kutatni akar, csak azokat, akik a szovjet hatalom hivei és akik a levéltári anyag felhasználásával segítenek a dolgozó népnek az ellenséggel vívott harcában és a szovjet hatalom megerősítését támogatják. Pokrovszkijnak igaza volt, amikor-iellér;ett az ellen, hogy minden kutatni kívánót beengedjenek a levéltárakba/de tévedett, mikor azt • bizonygatta, hogy a levéltáraknak csak politikai jelentősége van. Mivel a levéltárak politikai jelentőségét hangoztatta, Pokrovszkij nem leplezte le a levéltárak jelentőségere vonatkozó burzsoá felfogás tudománytalan voltát és szembeállítva a levéltárak politikai jelentőségét tudományos és gyakorlati jelentősegükkel, ürügyet adott azoknak a burzsoá levéltárosoknak, akik azzal vadoltáK a szovjet hatalmat, hogy nem becsüli a levőitárak tudományos jelentőségét; A szovjet hatalom megbecsülte a levéltárakat mind politikai, mind tudományos szempontból és a levéltárak jelentőségének, valamint felhasználásának kérdését jelentékenyen szélesebb körűen állította fel-, Nem volt véletlen, hogy M,N. Pokrovszkij helytelenül fogta fel a levéltári-dokumentumok jelentőségét. Ez abból következett, hogy Pokrovszkij nem volt igazi marxista. Minthogy helytelenül értelmezte Marx, Engels es Lenin tanítását az emberi társadalom fejlődéséről, a.. Szovjetunió történetére vonatkozó munkáiban egész sor durva hibát követett el. Pokrovszkij, mint történész, antimarxista u ; n„ "történeti iskolát" hozott létre. Pokrovszkij és "iskolája" sematikusan tanulmányozta a Szovjetunió történetét, anélkül, hogy konkrétan tanulmányozott volna egyes korszakokat, egyes hatóságokat vagy közéleti személyiségeket, A történelmet Pokrovszkij nem a levéltári dokumentumok alapján tanulmányozta, hanem csak ugy használta fel azokat, hogy a Szovjetunió történetének általa már előre felállított sémájához illusztrációként alkalmazta. Ilyen módon aztán sem Pokrovszkij, sem tanítványai, nem becsülték meg a levéltári dokumentumok tudományos jelentőségét e A levéltáraknak csupán politikai jelentőségét hangsúlyozták, elszakítva azt a tudományos jelentősekétől és ezzel kiforgatták a lervéltári források'jelentőségének alapvető, objektív tudományos értelmét, 1920-tól kezdve, mintegy tiz esztendőn keresztül ? Pokrovszkij állt az Orosz SzSzK egész levéltarügye kiépítésének élén, AZ ő antimarxista, antileninista nézetei a levéltárügy kiépítésében is érvényesültek és akadályozták a levéltárügy sikeres fejlődését és megszervezését. Erről még később is lesz szo, amikor a levéltárügy kiépítését az egves korszakokban vesszük szemügyre. Az 1918 május 27-28.-1 értekezlet, amelyet a levéltárügy újjászervezésére vonatkozó tervezet megvitatására hivtak össze, bebizonyította, hogy a-reform előkészítése a kiélesedett osztályharc feltételei közt történik. A polgári levéltárosok minden módon szembeszálltak a reformmal. Azt akarták, hogy a levéltárak továbbra is az ő vezetésük alatt maradjanak, hogy ezáltal gazdáik - a földesurak és kapitalisták számára megőrizzék azokat, a szovjet hatalommal szemben, remélve, hogy a polgárháborúban legyőzik a munkásokat és parasztokat:-s a földesurak és kapitalisták' ismét saját kezükbe rcgadják a hatalmat.
