Levéltári Közlemények, 93. (2022)
Hétköznapi háború - Suslik Ádám: A rögtönítélő bíróságok és a katonák által elkövetett bűncselekmények, különös tekintettel a kassai 39. honvéd gyaloghadosztály hadbírósága által tárgyalt ügyekre (1914–1918)
A rögtönítélő bíróságok és a katonák által elkövetett bűncselekmények nyitotta, de bizonyítékok hiányában az ügyet a hadbíróságnak adta át, amely az érintett személyt Királyhelmecen éppen rakodás közben érte utol. A nyomozás kiderítette, hogy a huszár főhadnagynak viszonya volt Szombathelyen S. Zsófia lakossal, melyből 1914. július 19-én egy gyermek született, M. Rózsika. A főhadnagy nem ismerte el az apaságot, a lány édesanyja, özv. S. Boldizsárné feljelentést tett, de a botrány elkerülése végett Dr. Gyirák Béla munkácsi ügyvéd irodáján keresztül egyezséget kötött november 19-én, melynek értelmében a főhadnagy 1400 korona tartásdíjat fizet: 1000 koronát egy összegben 15 napon belül, míg 400- at a következő évben. F. Zoltán állítólag a postán keresztül 4000 koronát utalt el a háború kezdeti szakaszában, így gyanússá vált.68 A bűnügyi vizsgálat körülményessége és lassúsága volt a leginkább jellemző, akár ennek az esetnek a példáján is. Ugyanis F. Zoltán ügye 1918. július 22-én zárult le, amikor az egyik koronatanúról értesítést kaptak, hogy még 1915. július 4. éjszaka gyilkosság (szúrt seb) áldozata lett Munkácson.69 A háború utolsó évében a hadosztályparancsnokságok az erőszakosságok meggátlását már rendeletben rögzítették. „Beérkezett feljelentések szerint osztrák-magyar hadseregbeli katonák a megszállott területeken, valamint táborozási helyeken fosztogattak, a polgári lakosoknál raboltak, a nőkkel szemben erőszakos nemi közösülést és hasonló bűncselekményeket hajtottak végre.”70 A hadosztálybíróság a véletlenszerűen, első felindulásból elkövetett bűncselekményeket, amelyek általában szúrással végződtek, de 15 napon belül gyógyultak, három heti fogházzal büntette. Ezeket nem sorolták a szándékos esetek közé, így enyhítő körülménynek számított, ha ittas állapotban követték el vagy korábbi katonai érdemeikből kifolyólag rendelkeztek kitüntetéssel. Gy. József és J. Mihály, előbbi 18, utóbbi 20 éves, Egerben sorozásuk napján egy pincében mulattak. Gy. József eltávozott lakhelyére további készpénz felvételéért, de a visszaúton találkozott Nebrenszky Janus-szal, a 21. cs. és kir. gyalogezred cseh katonájával. Gy. József ittas állapotban indoklás nélkül arcon ütötte a katonát, aki azonnal készenlétért (tábori csendőrségért) kiáltott, fiat katona jelent meg, hogy Gy. Józsefet előállítsák, de összekeverték társával, J. Mihállyal, s őt állították elő, aki a dulakodás közben kétszer is kést rántott.71 Ennél nagyobb büntetésre számíthatott az, akivel szemben az állam ellen elkövetett bűntett gyanúja merült fel, ilyen személyeket általában szigorított fegyházzal büntettek. A lezáratlan ügyeket a háború utáni időszakban, tömegesen, 1931-ben, már a vegyesdandárok bíróságai vizsgálták újra, majd az illetőség meghatározása után 5 68 A fizetés vagy egyéb tárgyak kizárólag a tábori postán keresztül voltak továbbíthatók, amelyeket a levelekkel együtt folyamatosan ellenőriztek. 69 HL IV. 64. 176/1915. 70 Kajon Árpád - Suslik Ádám: i. m. 310., lásd még HL II. 187. Hadosztályparancsnoksági parancs 1918. január 6. 565. 71 HL IV. 64. 164/1916. 87
