Levéltári Közlemények, 93. (2022)

Hétköznapi háború - Suslik Ádám: A rögtönítélő bíróságok és a katonák által elkövetett bűncselekmények, különös tekintettel a kassai 39. honvéd gyaloghadosztály hadbírósága által tárgyalt ügyekre (1914–1918)

A rögtönítélő bíróságok és a katonák által elkövetett bűncselekmények

született, 1915. április 12-én Alexander Krobatin17 cs. és kir. hadügyminiszter és Hazai Samu18 honvédelmi miniszter a katonai bűnvádi perrendtartásra hivatkozva elrendelte a hadra kelt sereg körletéhez tartozó részek kivételével (amúgy ez ott már korábban is működött) a Magyar Királyság területén a rögtönbíráskodást, amely elsősorban a szökés, abban való bűnrészesség, szökésre való szövetkezés, zendülés, segítségnyújtás, arra csábítás tárgyában valósulhatott meg, amelynek következménye az eljárás lefolytatása és a halálbüntetés.19 Kihirdetésére április 15- én került sor. Bár az is igaz, hogy Cvrcek Ferenc20 altábornagy még vezérőrnagyi rangjában 1915. februári 18-án kiadott, de a m. kir. kassai honvédkerületi parancsnokság által csak 1915. március 3-án közhírré tett rendelet szerint a rögtönítélő eljárást kiterjesztették. Ennek értelmében Liptó, Szepes, Sáros, Abaúj-Torna, Zemplén, Ung, Bereg, Ugocsa és Máramaros vármegye, valamint Miskolc szabad királyi város területén, ha valaki szökevényt útba igazít, álöltözetet ad, elrejt, vagy szállást biztosít, így elősegíti a szökést, agyonlövéssel büntetendő.21 A hadműveleti területeken, vagyis elsősorban a tábori hadsereg felvonulási területein és a különböző állomásparancsnokságok felügyelete alá tartozó részeken, így a kassai katonai kerületben ennél jóval korábban rendelték el a rögtönítélő eljárást az 1912. évi XXXII. 437. §. alapján, 1914. augusztus 24-én.22

A katonai bűnvádi eljárás kidolgozása

A katonai bűnvádi eljárás megreformálása nemcsak idehaza, de külföldön is folyamatosan napirenden volt. Az 1896-os reformot követően23 (amely ténylegesen

17 Alexander Krobatin (1849-1933) tábornagy: 1912-1917 között hadügyminiszter, majd előbb a cs. és kir. 10. hadsereg parancsnoka az olasz fronton, majd a Tiroli Hadseregcsoport megbízott parancsnoka az olasz fronton. Balla Tibor: A Nagy Háború osztrák-magyar tábornokai. Tábornagyok, vezérezredesek, gyalogsági és lovassági tábornokok, táborszernagyok. Budapest, 2010, 204^

18 Hazai Samu (1851-1942) vezérezredes: 1910-1917 között magyar honvédelmi miniszter, majd az osztrák-magyar fegyveres erők utánpótlási ügyeinek a főnöke. Balla: Tábornagyok... 154.

19 HU-MNL-OL-K 149-1915-10-950. Egyes bűncselekményekre vonatkozó rögtönbíráskodási eljárás életbeléptetése tárgyában. 11-12. (82. d.).

20 Cvrcek Ferenc (1857-1934) altábornagy: 1915. január 31-től 1915. október 26-ig a m. kir. III. honvédkerület, Kassa parancsnoka. 1912. május 1-től vezérőrnagy, altábornaggyá való kinevezését 1915. május elsején kapta meg. Balla Tibor: A Nagy Háború osztrák-magyar tábornokai. Altábornagyok. Budapest, 2019, 104.

21 HU-MNL-OL-K 149-1915-10-1392. Hirdetmény a rögtönítélő bíráskodásról (82. d.).

22 HU-MNL-OL-K 149-1915-10-950. Egyes bűncselekményekre vonatkozó rögtönbíráskodási eljárás életbeléptetése tárgyában. 49. (82. d.).

23 A kidolgozott verzió előtt a tervezetbe belekerült az a rész is, hogy ha a katonai személy egyenruhában vagy tiszti minőségben követi el a bűncselekményt, akkor a bűncselekmény a katonai törvény hatáskörébe tartozik. A katonai reform. Pesti Hírlap, 1888. 10. évf. 305. sz. 1.

77